<?xml version="1.0" encoding="utf-8" standalone="yes" ?>
<rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">
  <channel>
    <title>mozaik on Nem tartozunk!</title>
    <link>//localhost:1313/categories/mozaik/</link>
    <description>Recent content in mozaik on Nem tartozunk!</description>
    <generator>Hugo -- gohugo.io</generator>
    <language>hu</language>
    <lastBuildDate>Fri, 24 Jul 2015 07:07:06 +0000</lastBuildDate>
    
	<atom:link href="//localhost:1313/categories/mozaik/index.xml" rel="self" type="application/rss+xml" />
    
    
    <item>
      <title>Megújítási kényszer</title>
      <link>//localhost:1313/megujitasi-kenyszer/</link>
      <pubDate>Fri, 24 Jul 2015 07:07:06 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/megujitasi-kenyszer/</guid>
      <description>A bankok swapállománya 2012 elejére történelmi csúcsra emelkedett, amiben jelentős szerep tulajdonítható annak, hogy a devizafinanszírozás biztosításában 2008 óta elfogadott üzleti modell a devizaswapok használata. A magas devizaswap-állomány ugyanakkor jelentős pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz − nem csak azért, mert a múltban a swappiacok többször is „lefagytak”. Funkcionálisan megfelelően működő swappiac mellett is jelentős kockázatokat lehet azonosítani. Egyrészt a megújítási kényszeren, illetve a letéti követelmény- („margin call”) kötelezettségen keresztül a bankok érzékennyé válnak az árfolyam-ingadozásra, ami csökkenő likviditást eredményezhet.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Költségként realizálódott az ügyfelek számára</title>
      <link>//localhost:1313/koltsegkent-realizalodott-az-ugyfelek-szamara/</link>
      <pubDate>Thu, 23 Jul 2015 08:07:15 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/koltsegkent-realizalodott-az-ugyfelek-szamara/</guid>
      <description>A bankok alapvetően rövid és szintetikus forrásból refinanszírozták hosszú lejáratú deviza-jelzáloghitelezésüket. Ez a technika nem elhanyagolható megújítási kockázattal járt, amely elsősorban költségként realizálódott az ügyfelek számára (7. ismérv). A magyar bankrendszer a svájcifrank-hitelezéshez szükséges svájcifrank-forrást nem tradicionális módon – svájcifrank-devizabetét gyűjtéséből, illetve hosszú lejáratú devizakötvény-kibocsátásból vonta be, hanem a mérlegén belül forint- vagy euróbetétből finanszírozta meg. Az ebből adódó, mérlegen belüli nyitott devizapozíciót a bankok jellemzően külföldiekkel kötött, mérlegen kívüli (származtatott) ügyletekkel fedezik.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Látszólagos devizaforrás</title>
      <link>//localhost:1313/latszolagos-devizaforras/</link>
      <pubDate>Wed, 22 Jul 2015 09:07:06 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/latszolagos-devizaforras/</guid>
      <description> A többlet devizaeszköz lefedezésének nettó hatásaként tehát a bankok valójában látszólagos devizaforrást állítanak elő. Mivel azonban a bankoknak alapvetően a devizahitelezésből eredően egyre inkább svájci frankban denominált ügyleteket kell fedezni, ehhez egy eurósvájci frank ügyletet is beiktatnak, a svájci frankforint piac alacsony likviditása miatt.
 Jelentés a pénzügyi stabilitásról−2005. április MNB  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Folyamatos megújítás</title>
      <link>//localhost:1313/folyamatos-megujitas/</link>
      <pubDate>Tue, 21 Jul 2015 07:07:05 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/folyamatos-megujitas/</guid>
      <description> A devizaswapok folyamatos megújítása szükséges a bankok számára a mérlegen belüli nyitott pozíció mérlegen kívüli zárásához.
 Banai Ádám−Kollarik András−Szabó-Solticzky András:Az egynapos FX-swappiac topológiája  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Névérték cseréje</title>
      <link>//localhost:1313/nevertek-csereje/</link>
      <pubDate>Mon, 20 Jul 2015 08:07:17 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/nevertek-csereje/</guid>
      <description>Az FX-swap egy származtatott pénzügyi piaci ügylet, mely két lábból áll. Az ügylet induló (vagy azonnali, spot) lábán a partnerek két különböző devizát cserélnek el egymással, amelyet a lejáró (vagy határidős, termin) lábon visszacserélnek. Az induló és határidős árfolyamokról egyaránt megállapodnak már az ügylet megkötésekor. Az FX-swapot szokás egyszerű devizaswapnak is hívni, hiszen a névértékek cseréjén túl nem történik több tranzakció a partnerek között, szemben a kamatozó devizacsere- ügylettel (currency interest rate swap, CIRS), ahol kamatokat (is) fizetnek egymásnak a felek a futamidő során.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Devizapozíciókat nem nyitnak</title>
      <link>//localhost:1313/devizapoziciokat-nem-nyitnak/</link>
      <pubDate>Sat, 18 Jul 2015 09:07:28 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/devizapoziciokat-nem-nyitnak/</guid>
      <description>A swap tehát lényegét tekintve nem más, mint egy azonnali konverzió és egy azzal egy időpontban megkötött ellentétes irányú határidős ügylet. Ez azt jelenti, hogy a swap két oldalán álló felek egy adott pillanatban megveszik és el is adják a szóban forgó devizákat, így devizapozíciókat nem nyitnak , nem hozzák magukat olyan helyzetbe, hogy a két deviza (kereszt-) árfolyamának elmozdulása nyereséget vagy veszteséget okozhasson nekik.
 Jelentés a pénzügyi stabilitásról – 2003.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Árfolyam-pozíció nyitása nélkül</title>
      <link>//localhost:1313/arfolyam-pozicio-nyitasa-nelkul/</link>
      <pubDate>Fri, 17 Jul 2015 02:07:43 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/arfolyam-pozicio-nyitasa-nelkul/</guid>
      <description> A devizaopciók lehetőséget nyújtanak nekik arra, hogy árfolyam-pozíció nyitása nélkül „fogadjanak” a várt volatilitás változására, illetve, hogy összetett opciós kombinációkkal az árfolyam-, hozam- és volatilitás elmozdulásra tetszőlegesen érzékeny pozíciókat építsenek fel.
 Jelentés a pénzügyi stabilitásról – 2003. december MNB  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>FX-swappal finanszírozott spot devizapozíció felvétele</title>
      <link>//localhost:1313/fx-swappal-finanszirozott-spot-devizapozicio-felvetele/</link>
      <pubDate>Thu, 16 Jul 2015 07:07:28 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/fx-swappal-finanszirozott-spot-devizapozicio-felvetele/</guid>
      <description>FX-swappal finanszírozott spot devizapozíció felvétele (szintetikus határidős pozíció)
Ennek keretében az elsősorban devizapozíciót felvenni kívánó szereplő (jellemzően egy spekuláns) pozíció nyitására a sima határidősnél (outright forward) likvidebb spotpiacot használja, azonban, mivel a kérdéses devizában eszközt nem kíván szerezni (nem akar mérlegében változást látni), köt egy ezt finanszírozó swapügyletet is, melynek spotlába ellentétes irányú az eredeti spotügylettel. Így nettó pozíciója a swap forward-lábára korlátozódik, mely tehát az eredeti spotügylettel (a kívánt pozíciónyitási iránnyal) megegyező irányú, míg a spotlábon nincs pénzmozgás, mérlege változatlan.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Negatív deviza finanszírozási rés</title>
      <link>//localhost:1313/negativ-deviza-finanszirozasi-res/</link>
      <pubDate>Wed, 15 Jul 2015 01:07:10 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/negativ-deviza-finanszirozasi-res/</guid>
      <description>A bankrendszer forrásoldali likviditását vizsgálva, a 2003 során negatívvá váló – az ügyfélhitelek és ügyfélbetétek közötti – finanszírozási rés nyílása 2005 második felében is folytatódott. A finanszírozási rés forintra és devizára bontása alapján kitűnik, hogy a forint betéti többlet (pozitív rés) növekedése nem tudta ellensúlyozni a negatív deviza finanszírozási rés erőteljes nyílását (2-23. ábra).
A finanszírozási rés a jelentésben korábban használt hitel/betét mutatóhoz hasonló tartalmú, bár kissé eltérő értelmezésű. Finanszírozási résként a nem monetáris pénzügyi intézményektől származó betétek és nem monetáris pénzügyi intézményeknek nyújtott hitelek közötti különbség hitelekre vetített arányát értjük.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Finanszírozási rés</title>
      <link>//localhost:1313/finanszirozasi-res/</link>
      <pubDate>Wed, 01 Apr 2015 05:04:36 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/finanszirozasi-res/</guid>
      <description>A hazai bankok forrásoldali likviditási kockázatát elsősorban az határozza meg, milyen mértékben tudják stabil forrásokkal finanszírozni az utóbbi években gyors növekedést mutató, hosszabb lejáratú ügyfélhitelezést. A likviditási kockázat egyik alapvető mérleg alapú indikátora az ügyfelekkel szembeni finanszírozási rés. Az elmúlt évek egyik markáns folyamata a betétek és hitelek közötti finanszírozási rés negatívvá válása és kinyílása, mivel a belföldi ügyfélbetétek egyre kevésbé bizonyultak elégségesnek a gyors hitelexpanzió finanszírozásához (5. ábra). Finanszírozási résen a nem bankoktól származó betétek és a nem bankoknak nyújtott hitelek különbségét értjük, amelyet a hitelállományra vetítünk.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A devizaalapú hitelezésből eredő forintkereslet</title>
      <link>//localhost:1313/devizaalapu-hitelezesbol-eredo-forintkereslet/</link>
      <pubDate>Sat, 04 Oct 2014 09:10:04 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/devizaalapu-hitelezesbol-eredo-forintkereslet/</guid>
      <description> A devizaalapú hitelezésből eredő forintkereslet tehát a bankok közvetítésével jelenik meg a devizapiacon.
 Csávás Csaba−Kóczán Gergely−Varga Lóránt:A főbb hazai pénzügyi piacok meghatározó szereplői és jellemző kereskedési stratégiái  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A bankoknak nincs szükségük devizaeszközre</title>
      <link>//localhost:1313/a-bankoknak-nincs-szukseguk-devizaeszkozre/</link>
      <pubDate>Fri, 26 Sep 2014 08:09:52 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-bankoknak-nincs-szukseguk-devizaeszkozre/</guid>
      <description> E hitelek nyújtásához a bankoknak nincs szükségük devizaeszközre, egy ún. belső konverzióval érik el azt, hogy a mérlegükben megjelenő forintban denominált hitel devizaeszközként viselkedjen.
 Csávás Csaba−Kóczán Gergely−Varga Lóránt:A főbb hazai pénzügyi piacok meghatározó szereplői és jellemző kereskedési stratégiá  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Belső konverzió</title>
      <link>//localhost:1313/belso-konverzio/</link>
      <pubDate>Thu, 25 Sep 2014 07:09:08 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/belso-konverzio/</guid>
      <description>A devizaalapú hitelek esetében a hitel nyújtásakor a forintra váltást, törlesztéskor a devizára váltást a hitelnyújtó bank automatikusan, közvetlenül végrehajtja – vagy a saját, vagy az ügyfél nevében. Ha a kihelyezett devizaösszeget az ügyfél javára egy másik bankkal kötött spotügylet révén váltja forintra, akkor az átváltáshoz használt spotügylet az adott bank mérlegében nem jelenik meg. Ha a bank saját maga váltja a devizaösszeget forintra az ügyfél számára (belső konverzió), akkor az FX-swap spot lábán szerzett devizát a bank az azonnali devizapiacon (saját nevében) eladja és forintot vesz érte, s ekkor a spotügylet megjelenik a bank mérlegében (az utóbbi esetet illusztrálja a 4.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Egy finanszírozási eszköz devizaneme megváltoztatható</title>
      <link>//localhost:1313/eszkoz-devizaneme-megvaltoztathato/</link>
      <pubDate>Wed, 10 Sep 2014 07:09:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/eszkoz-devizaneme-megvaltoztathato/</guid>
      <description> A devizaswapügyletek felhasználásával egy finanszírozási eszköz devizaneme megváltoztatható, ennek megfelelően az ügylet alkalmas a hazai bankrendszer forint forrásból történő devizahitelezése miatt keletkező mérleg szerinti devizapozíció fedezésére. A rövid futamidejű FX-swap ügyletekkel való fedezés azonban likviditási és megújítási kockázatot tartalmaz.
 Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>FX-swap &#43; forint állampapír stratégia</title>
      <link>//localhost:1313/swap-forint-allampapir-strategia/</link>
      <pubDate>Wed, 27 Aug 2014 11:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/swap-forint-allampapir-strategia/</guid>
      <description> A szintetikus devizaforrás szerzése esetén a külföldiek FX-swap + forint állampapír stratégiája tekinthető szintetikus devizahitel nyújtásának. A külföldiek spot + FX-swap stratégiája gyakorlatilag szintetikus határidős (rövid forint) pozíció felvételét jelenti.
 Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Egy adott devizanemű finanszírozási eszköz szintetikusan előállítható
</title>
      <link>//localhost:1313/finanszirozasi-eszkoz-szintetikusan-eloallithato/</link>
      <pubDate>Fri, 22 Aug 2014 07:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/finanszirozasi-eszkoz-szintetikusan-eloallithato/</guid>
      <description>Az FX-swap ügylet felépítéséből adódóan lehetővé teszi egyrészt a különböző devizanemben fennálló likvid eszközök (készpénz,számlapénz) cseréjét a spot lábon keresztül, ezzel egyidejűleg az emiatt változó devizapozíció fedezését a termin lábon keresztül. Ennek köszönhetően az ügylettel a szükséges denominációjú likviditás biztosítható az eredeti devizapozíció változtatása nélkül. Vagy másképpen: a devizaswapügylet felhasználásával egy finanszírozási eszköz devizaneme megváltoztatható, illetve egy adott devizanemű finanszírozási eszköz szintetikusan előállítható (hitel/betét + devizaswap). ugyanakkor az FX-swap és spotügyletek együttes alkalmazásával a piaci szereplők szintetikus határidős devizapozíciót tudnak felvállalni, illetve ennek révén a meglévő árfolyamkitettségüket zárni tudják: ekkor az FX-swap ügylet spot lába és az azzal ellentétes irányú spotügylet semlegesíti egymást, a megmaradó határidős láb pedig egy határidős ügylettel egyenértékű.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Származtatott termék</title>
      <link>//localhost:1313/az-fx-swap-ugylet-alapvetoen/</link>
      <pubDate>Thu, 21 Aug 2014 07:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/az-fx-swap-ugylet-alapvetoen/</guid>
      <description> Az FX-swap ügylet alapvetően nem egy finanszírozási eszköz, hanem egy adott finanszírozási eszköz (pl. hitel, betét) devizanemének cseréjét lehetővé tevő származtatott termék, így alacsonyabb hitelkockázatot tartalmaz, mint a fedezetlen bankközi kihelyezés.
 Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Árfolyam-kockázati kitettség</title>
      <link>//localhost:1313/arfolyam-kockazati-kitettseg/</link>
      <pubDate>Mon, 18 Aug 2014 08:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/arfolyam-kockazati-kitettseg/</guid>
      <description> Ha a bank a devizalikviditást egy egyszerű azonnali devizaügylet (konverzió) segítségével biztosítja, akkor az árfolyamkockázati kitettsége fennmarad, s ez pótlólagos tőkekövetelményt vonhat maga után.
Ha a teljes nyitott devizapozíció meghaladja a túllépések levonása előtti szavatoló tőke két százalékát, akkor az összesített nyitott pozíció nyolc százaléka után kell tőkét képezni.
 Mák István−Páles Judit:Az FX-swap piac szerepe a hazai pénzügyi rendszerben  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Az FX-swap ügylet piaci értéke</title>
      <link>//localhost:1313/az-fx-swap-ugylet-piaci-erteke/</link>
      <pubDate>Mon, 18 Aug 2014 07:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/az-fx-swap-ugylet-piaci-erteke/</guid>
      <description> Az FX-swap ügylet piaci értéke csak a devizakamatra, és – szemben a határidős ügyletekkel – nem a teljes tőkére vetítve függ a devizaárfolyam lejáratkori alakulásától. Az FX-swap ügylet így önmagában lényegében egy zárt pozíciónak tekinthető abban az értelemben, hogy csak a devizakamatra eső árfolyamkockázatot tartalmazza.
 Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A folyósító bank fedezeti ügyletének lezárása</title>
      <link>//localhost:1313/egy-devizahitel-visszafizetesehez-devizara-van/</link>
      <pubDate>Sat, 16 Aug 2014 03:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/egy-devizahitel-visszafizetesehez-devizara-van/</guid>
      <description> Egy devizahitel visszafizetéséhez devizára van szükség. Ez igaz a devizaalapú hitelek esetében is, jóllehet ott a deviza nem közvetlenül a hitel visszafizetéséhez, hanem az azt folyósító bank fedezeti ügyletének lezárásához kell.
 Pulai György−Reppa Zoltán:A végtörlesztésekhez kapcsolódóan bevezetett jegybanki euroeladási program kialakítása és megvalósítása  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A devizaforrás nélküli devizahitezés</title>
      <link>//localhost:1313/devizaforras-nelkuli-devizahitezes/</link>
      <pubDate>Thu, 14 Aug 2014 06:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/devizaforras-nelkuli-devizahitezes/</guid>
      <description> A devizahitelezés elmúlt évben tapasztalt gyors felfutása nem hagyta érintetlenül a bankrendszer mérlegstruktúráját: a devizaeszközök devizaforrásokhoz mért többlete 2004. végére korábban soha nem látott szintre, a mérlegfőösszeg 6,3%-ra (kb. 1000 Mrd forintra) emelkedett. A mérlegen belüli devizapozíció felépülését az utóbbi időszakban fokozatosan a devizaforrás nélküli devizahitezés magyarázza.
 Bethlendi András−Czeti Tamás−Krekó Judit−Nagy Márton−Palotai Dániel:MNB háttértanulmányok 2005/2 – A magánszektor devizahitelezésének mozgatórugó  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A Kúria és a városi legendák ...</title>
      <link>//localhost:1313/a-kuria-es-a-varosi-legendak/</link>
      <pubDate>Fri, 27 Jun 2014 07:06:18 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-kuria-es-a-varosi-legendak/</guid>
      <description>Urban legend-nek bizonyult a Kúria jogegységi határozatában megfogalmazott azon állítása, hogy a hitelezők helyzetére az árfolyam változása nem hat ki. (6/2013 PJE)
 A kereskedési bevételek elsősorban az orosz és magyar leányoknál végzett, devizaalapú tranzakciók sikerességének köszönhetően ugrottak meg, mivel a devizaárfolyamok mozgása pozitív hatást gyakorolt a cég pénzügyi eszközeire.
 Forrás: http://www.investor.hu/news/20131127-kellemes-meglepetest-okozott-a-raiffeisen.html</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A hitelt felvevő ügyfelek forintkereslete</title>
      <link>//localhost:1313/a-hitelt-felvevo-ugyfelek/</link>
      <pubDate>Mon, 23 Jun 2014 06:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-hitelt-felvevo-ugyfelek/</guid>
      <description> A hitelt felvevő ügyfelek a hitel folyósítása során forintkereslettel, a hitel törlesztése során forintkínálattal rendelkeznek, illetve jelennek meg a bank közvetítésével az azonnali devizapiacon.
 Balás Tamás−Nagy Márton:A devizahitelek forinthitelekre történő átváltása  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>FX-swapokkal való fedezés</title>
      <link>//localhost:1313/swapokkal-valo-fedezes/</link>
      <pubDate>Sat, 14 Jun 2014 08:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/swapokkal-valo-fedezes/</guid>
      <description> A rövid forintforrásokból hosszabb lejáratú, de változó kamatozású devizaalapú hitelek nyújtásának rövid lejáratú FX-swapokkal való fedezése tehát árfolyamkockázatot és kamatkülönbözet-kockázatot nem, de megújítási kockázatot tartalmaz.
 Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Surányi György és Róna Péter: A devizahitelek, a Kúria döntése és a bankrendszer.</title>
      <link>//localhost:1313/suranyi-gyorgy-es-rona-peter/</link>
      <pubDate>Fri, 13 Jun 2014 11:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/suranyi-gyorgy-es-rona-peter/</guid>
      <description>Az Ökopódium vendégei: RÓNA Péter, közgazdász, az Oxfordi Blackfriars Hall professzora SURÁNYI György, az MNB és a CIB Bank volt elnöke SCHMUCK Erzsébet, országgyűlési képviselő, az Ökopolisz Alapítvány társelnöke
Mi lesz a deviza-hitelekkel a Kúria jogegységi határozata után? Mi lesz a hitelfelvevőkkel és mi lesz a bankrendszerrel?
  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Egy forinthitel és egy kockázatos befektetés kombinációja
</title>
      <link>//localhost:1313/egy-kockazatos-befektetes/</link>
      <pubDate>Fri, 13 Jun 2014 07:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/egy-kockazatos-befektetes/</guid>
      <description> Az általam ajánlott felfogás voltaképp egyfajta dekompozícióra épül. A devizaalapú, változó kamatozású adóspozíciót egy forinthitel és egy kockázatos befektetés kombinációjaként állítja elő.
 Schepp Zoltán:Néhány gondolat a változó kamatozású devizafinanszírozás kockázatairól  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Újabb rejtett költségelem a deviza alapú hiteleknél!</title>
      <link>//localhost:1313/ujabb-rejtett-koltsegelem/</link>
      <pubDate>Thu, 12 Jun 2014 10:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/ujabb-rejtett-koltsegelem/</guid>
      <description>Egy eddig szinte észrevétlen költségelem rendkívül nagy emelkedése miatt elképzelhető, hogy 2-3 hónap múlva jelentős havi törlesztőrészlet-emelkedéssel szembesülnek a magyarországi háztartási devizahitelesek. Mindez úgy is bekövetkezhet, hogy közben a forint viszonylag stabil marad és a külföldi devizák kamattartalma még csökken is. A kormány és a nagy kereskedelmi bankok által múlt pénteken bejelentett megállapodás némileg segíthet a helyzeten, de a jelek szerint a kormány inkább csak látszólag akarja megvédeni a devizaadósokat a növekvő pénzügyi terhektől.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A törlesztések a forint gyengüléséhez vezetnek</title>
      <link>//localhost:1313/a-forint-gyengulese/</link>
      <pubDate>Wed, 11 Jun 2014 06:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-forint-gyengulese/</guid>
      <description> A hazai devizahitelek banki finanszírozásának következtetései: a hitelezés felfutása a forint erősödéséhez, a törlesztések a forint gyengüléséhez vezetnek.
 BME Üzleti Tudományok Intézete – Makrogazdasági pénzügyek (BMEGT35MN02) – Képzés: Műszaki menedzser mesterszak MSc, Műszaki menedzser mesterszak – Pénzügyi specializáció, Pénzügy MA, Vezetés és szervezés MA – Előadás: Makropénzügyek – 5. Piacok és az instabilitás – A hazai devizahitelek banki finanszírozásának következtetései  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A szintetikus tőke fogságában</title>
      <link>//localhost:1313/a-szintetikus-toke-fogsagaban/</link>
      <pubDate>Tue, 10 Jun 2014 09:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-szintetikus-toke-fogsagaban/</guid>
      <description>A szerződés érvényesen nem jött létre, ami az írásbeli szerződés alapján létrejöhetett volna, az az írásbeli szerződés alapján teljesen, vagy részben semmis klauzulák alkalmazása miatt, részben, vagy egészben semmis. Álláspontunk szerint az aláírt hitel-szerződésből, nem vezethető le a felek között, a valóságban létrejött, és tartós jogviszonyként teljesülő kötelem. A hitelviszonyon túlmenően, olyan befektetési jogviszony is megvalósult, a bank virtuális devizakockázatát, és az adós valós kockázatát eredményező kötelem keretében, amely a szerződésen túlmutató, többlet tényállás vizsgálatát, a bíróság részéről megkerülhetetlenné teszi, mindez az &amp;#8211; elsődlegesen alkalmazandó &amp;#8211; EU-s joggal (93/13 EGK.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Forinttal szembeni kitettség</title>
      <link>//localhost:1313/forinttal-szembeni-kitettseg/</link>
      <pubDate>Sun, 08 Jun 2014 02:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/forinttal-szembeni-kitettseg/</guid>
      <description> A hazai bankoknak a mérlegen belül így forinttal szembeni kitettsége (long deviza, short forint pozíciója) keletkezik.
 Mák István–Páles Judit: Az FX-swap piac szerepe a hazai pénzügyi rendszerben (MNB)  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A devizaforrás nélküli devizahitelezés</title>
      <link>//localhost:1313/devizaforras-nelkuli-devizahitelezes/</link>
      <pubDate>Fri, 06 Jun 2014 03:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/devizaforras-nelkuli-devizahitelezes/</guid>
      <description> A mérlegen belüli devizapozíció felépülését az utóbbi időszakban fokozatosan a devizaforrás nélküli devizahitezés magyarázza.
 Bethlendi András-Czeti Tamás-Krekó Judit-Nagy Márton-Palotai Dániel-MNB háttértanulmányok 2005/2-A MAGÁNSZEKTOR DEVIZAHITELEZÉSÉNEK MOZGATÓRUGÓI  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A hazai bankszektor így jelentős FX-swap pozíciót görget
</title>
      <link>//localhost:1313/a-hazai-bankszektor-igy-jelentos-fx-swap-poziciot/</link>
      <pubDate>Thu, 05 Jun 2014 09:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-hazai-bankszektor-igy-jelentos-fx-swap-poziciot/</guid>
      <description> A hazai bankszektor így jelentős FX-swap pozíciót görget, ahol az azonnali lábon devizához jut. Ez a swapállomány meglehetősen magas, a Lehman-csődöt megelőző egy évben 7 és 13 milliárd euró között ingadozott (névértéken kifejezve).
 Csávás Csaba−Szabó Rezső:A forint/deviza FX-swap szpredek mozgatórugói a Lehman-csőd utáni időszakban  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Nehogy egy másik bank szövege sokkal jobban feltárja a kockázatot
</title>
      <link>//localhost:1313/a-ket-kockazatfeltaro-nyilatkozattal-kapcsolatosan/</link>
      <pubDate>Thu, 05 Jun 2014 08:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-ket-kockazatfeltaro-nyilatkozattal-kapcsolatosan/</guid>
      <description>A két kockázatfeltáró nyilatkozattal kapcsolatosan az merült fel, hogy a hitelezés kapcsán – a vételi jogon és az árfolyamkockázaton kívül – még sok hasonlóan nagy kockázat (kamat-, törlesztési-, kezesi-, óvadéki kockázat) éri az ügyfelet, mégsem lehet az összesről külön nyilatkozatot készíteni. A bankok mindenesetre fontosnak tartották, hogy e nyilatkozatok minden banknál egységesek legyenek, nehogy az ügyfél utólag – bukás esetén – azt mondhassa, hogy egy másik bank szövege sokkal jobban feltárta a kockázatot, s annak alapján nem vette volna fel a hitelt.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Egy árfolyam növekedés bekövetkeztével kell számolni</title>
      <link>//localhost:1313/normal-esetben-egy-arfolyam-novekedes/</link>
      <pubDate>Thu, 05 Jun 2014 07:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/normal-esetben-egy-arfolyam-novekedes/</guid>
      <description> NORMÁL ESETBEN egy árfolyam növekedés bekövetkeztével kell számolni.
 Kovács Levente a Bankszövetség főtitkárának az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának 2013. február 25-én, hétfőn 10 óra 3 perckor a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében megtartott üléséről  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Surányi György, volt jegybankelnök vallomása a devizahitelekről
</title>
      <link>//localhost:1313/suranyi-gyorgy-volt-jegybankelnok-vallomasa/</link>
      <pubDate>Thu, 05 Jun 2014 07:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/suranyi-gyorgy-volt-jegybankelnok-vallomasa/</guid>
      <description>   </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Devizakötelezettsége azonban ebből adódóan még nem keletkezik
</title>
      <link>//localhost:1313/a-bank-tehat-devizat-kovetel-ugyfeletol/</link>
      <pubDate>Wed, 04 Jun 2014 10:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-bank-tehat-devizat-kovetel-ugyfeletol/</guid>
      <description> A bank tehát devizát követel ügyfelétől, devizakötelezettsége azonban ebből adódóan még nem keletkezik.
 Pulai György−Reppa Zoltán:A végtörlesztésekhez kapcsolódóan bevezetett jegybanki euroeladási program kialakítása és megvalósítása  </description>
    </item>
    
  </channel>
</rss>