<?xml version="1.0" encoding="utf-8" standalone="yes" ?>
<rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">
  <channel>
    <title>publikációk on Nem tartozunk!</title>
    <link>//localhost:1313/categories/publikaciok/</link>
    <description>Recent content in publikációk on Nem tartozunk!</description>
    <generator>Hugo -- gohugo.io</generator>
    <language>hu</language>
    <lastBuildDate>Fri, 01 Feb 2019 16:06:00 +0000</lastBuildDate>
    
	<atom:link href="//localhost:1313/categories/publikaciok/index.xml" rel="self" type="application/rss+xml" />
    
    
    <item>
      <title>Kérdéseink Király Júliához</title>
      <link>//localhost:1313/kerdeseink-kiraly-juliahoz/</link>
      <pubDate>Fri, 01 Feb 2019 16:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/kerdeseink-kiraly-juliahoz/</guid>
      <description>Király Júlia személyes Facebook oldalán a devizahitellel kapcsolatos írására szeretnénk reagálni néhány mondattal. A hozzászólás:
 Összeesküvés-elméletekről devizahitelek, kamatok, árfolyamok kapcsán.Számos hozzászólás érkezett az eddigi devizahiteles problémával foglalkozó bejegyzésekre, ezért néhány felvetésre ezúton reagálok.Az összeesküvés-elméletek egyik visszatérő tézise szerint „a bankok spekuláltak az árfolyamgyengülésre, ezért adósították el a lakosságot devizában”. A bankokat valóban súlyos felelősség terheli a devizahitel-buborék kialakulásáért, de a fenti vád alól felmenthetjük őket. A bankok éppen annyi devizaforrással rendelkeztek, amennyi devizahitelt nyújtottak.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Deviza alapú pénztermék
</title>
      <link>//localhost:1313/devizaalapu-penztermek/</link>
      <pubDate>Sat, 24 Nov 2018 10:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/devizaalapu-penztermek/</guid>
      <description>Szemelvényeket közlünk a nemrég megjelent könyvben közreadott tanulmányunkból.
 Kötetünk írásaiból a Tisztelt Olvasó megismerheti azt a „speciális banki termék”-et, amit a közbeszédben „devizahitelnek” neveznek, és tájékozódhat a „devizahitelezés” történetéről, hazai és nemzetközi gyakorlatáról, jogszabályi hátteréről és annak változásairól egyaránt. Hazai és külföldi szerzőink között találhatunk jogászokat (ügyvédeket, bírákat), közgazdászokat, pénzügyi szakértőket, egyetemi oktatókat, de újságírót, politológust, szociológust, civil jogvédő szervezetek elkötelezett képviselőit is. Bízunk abban, hogy a szerzők eltérő látásmódja, megközelítési szempontjai tovább gazdagítják és pontosítják azt a meglehetősen ellentmondásos képet, amely eddig kialakult hazánkban arról a „deviza alapú kölcsön”-ként eladott „pénzügyi termék”-ről, ami mára sokszázezer honfitársunk számára súlyos anyagi-egzisztenciális gondok forrása lett.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Előzetes döntéshozatali inditvány</title>
      <link>//localhost:1313/elozetes-donteshozatali-inditvany/</link>
      <pubDate>Mon, 24 Apr 2017 03:04:43 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/elozetes-donteshozatali-inditvany/</guid>
      <description>Kérjük a Tisztelt Kúriát, mivel a folyamatban lévő ügyben a közösségi jog rendelkezéseinek értelmezése relevánsak, az EUMSZ 267. cikke alapján kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást. Az alperes a felperes keresetével szemben a pénztermékre és a pénzszolgáltatási szerződésre alternatív tényállást és bizonyítást nem terjesztett elő. Ezért a fogyasztóvédelem szabályai szerint a bíróságnak a pénzszolgáltató kötelező tényállítási terhét, bizonyítási kötelezettségét akként kell számon kérnie, hogy a szolgáltató nem vitatta a felperes tényállításait a felek jogviszonyára vonatkozóan.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A szintetikus deviza az adós kivédhetetlen kockázata</title>
      <link>//localhost:1313/szintetikus-deviza-ados-kivedhetetlen-kockazata/</link>
      <pubDate>Fri, 21 Apr 2017 10:04:58 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/szintetikus-deviza-ados-kivedhetetlen-kockazata/</guid>
      <description>A bíróságok általános vélekedései a hibrid-pénztermék kereseti tényállításairól és a jogviszony értelmezéséről többnyire az alábbi megalapozatlan feltételezésen alapulnak.
 „A konkrét, egyedi ügylet gazdasági céljához kapcsolódó causának, jogcímnek, motívumnak a feltüntetésére a szerződés létrejöttéhez nincs szükség, ezért a magyar kötelmi jog rendszerében többek közt a kölcsönszerződés is tipizált, ebben az értelemben jogcímhez nem kötött absztrakt jogügylet.
Ezért nincs jelentősége annak &amp;#8211; azokat az eseteket kivéve, amikor a jogszabály, vagy a felek megállapodása szerint meghatározásra került, vagy kell hogy kerüljön &amp;#8211; hogy mi a kölcsön célja, azt miért kéri az adós, mire használja fel.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A polgári jog által nem vizsgálandó …</title>
      <link>//localhost:1313/polgari-jog-altal-nem-vizsgalando/</link>
      <pubDate>Wed, 19 Apr 2017 02:04:17 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/polgari-jog-altal-nem-vizsgalando/</guid>
      <description>A bíróságok általános vélekedései a hibrid-pénztermék kereseti tényállításairól és a jogviszony értelmezéséről többnyire az alábbi megalapozatlan feltételezésen alapulnak.
 „A konszenzus-disszenzus megállapításakor logikailag teljesen kizárt a meg nem tett nyilatkozatok figyelembe vétele, mivel az összehasonlítás alapja csak két kinyilvánított akarat tartalma lehet, így nem vizsgálható az, hogy a pénzintézetnek milyen tényleges, de ki nem nyilatkoztatott akarata lehetett a megtett ügyleti nyilatkozatán túl.”
 A hibrid-pénztermék kereset nem szerződési nyilatkozati eltérést állít a konszenzus hiányaként.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A Lantos-ügy igazolja a jogegységi döntést?</title>
      <link>//localhost:1313/lantos-ugy-igazolja-jogegysegi-dontest/</link>
      <pubDate>Sat, 01 Apr 2017 05:04:06 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/lantos-ugy-igazolja-jogegysegi-dontest/</guid>
      <description>Lantos- ítélet (C-312/14) befektetés elutasítása igazolja a jogegységi döntést, hogy nincs és nem vizsgálható a befektetési elem egy hitelszerződésben.; halljuk sokfelől, hol bíráktól, hol bankoktól.
Ez az állítás hamis, és iratellenes.
 A Lantos féle ítélet devizaforrással ellátott Ft-hitel banki devizaforrás-teremtő tartozásának árfolyamkockázata kezeléséről mondta ki hogy az nem befektetés, és az ilyen, nem befektetéssel vegyes hitel. Szerintünk is így van. De ez önmagában is bizonyítja, hogy vizsgálni kell a devizaelem minőségét egy jogviszonyban.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Három (a) magyar igazság 1.0</title>
      <link>//localhost:1313/harom-a-magyar-igazsag-1-0/</link>
      <pubDate>Sun, 18 Dec 2016 10:12:04 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/harom-a-magyar-igazsag-1-0/</guid>
      <description>Előzmények I.
„…bár felül a gálya…”
(P.S.)
Egyetlen bíró, ügyész, államvédelmi szolgálatos, rendőr, államigazgatási szereplő, jogalkotó nem lett felelősségre vonva az ötvenes évek alatti tevékenységéért, amikor emberek ezreit ítélték el koncepciós perekben, és kiszolgálta a diktatúra terrorját. Tevékenységük feltárásával is adós maradt az állam, az állam intézményeinek tisztségviselői, és az írástudók és farizeusok köznyilvánosságot kapott része. Nem vált a közbeszéd, és köztudás részévé a diktatúra valódi okairól, működéséről, és következményeiről szóló emlékezet sem.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Jogegyenlőség és a koncepciós eljárás</title>
      <link>//localhost:1313/jogegyenloseg-koncepcios-eljaras/</link>
      <pubDate>Sat, 17 Dec 2016 01:12:57 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/jogegyenloseg-koncepcios-eljaras/</guid>
      <description>„Haza csak ott van, hol jog is van,
S a népnek nincs joga.” (P.S.)
Ne féljetek! 2016. december 13-án, csak annyi történt, hogy a devizalapú Ft-hitel, és az – egyébként nem létező devizaalapú kölcsön – pénztermékeket értékesítő pénzszolgáltatási szerződések tárgyában, egy másodfokú bíróság kimondta egy egyedi ügyben – amelynek elsőfokú ítélete szerint az adósnak igazsága lett –, hogy :
 Ilyen szerződés tartalmát nem vizsgálhatja az elsőfokú bíróság, és bizonyítást sem folytathat le a valós, és a szerződési okiratból le nem vezethető olyan körülményekre, amelyek a bank követelés jogát, és annak összegét ténylegesen létrehozták az adóssal szemben a bank könyveiben, a tartós jogviszony alatt.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A &#34;kölcsön-alapú&#34; számolgatás tévedései</title>
      <link>//localhost:1313/kolcson-alapu-szamolgatas-tevedesei/</link>
      <pubDate>Mon, 12 Sep 2016 09:09:35 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/kolcson-alapu-szamolgatas-tevedesei/</guid>
      <description>Megjegyzéseink az interneten fellelhető íráshoz.
 TÖRVÉNYESEN NEM MINŐSÍTHETŐ KERESKEDELMI CÉLÚVÁ A KÖLCSÖN.
Miért kell értékelni a devizaalapú kölcsön egyenlegét a futamidő alatt?
Azért, mert a 2000. évi C. törvény a számvitelről nem engedélyezi a kölcsönt kereskedelmi célúvá minősíteni, így az nem tartható nyilván valós (értsd: piaci) értéken, hanem a valódiság elvének megfelelően csak szerződéskori árfolyamon értékelhető.
(59./A § (7) és (8), 60 § (1) .
 Devizaforrás fedezetű hitelnél van így.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A befektetés-biznisz a devizaalapú hitel pénztermékben</title>
      <link>//localhost:1313/befektetes-biznisz-devizaalapu-hitel-penztermekben/</link>
      <pubDate>Mon, 05 Sep 2016 07:09:40 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/befektetes-biznisz-devizaalapu-hitel-penztermekben/</guid>
      <description>Egy másodfokú ítéletből ideidézett két bekezdés, alapvetően téves a pénzszolgáltatási kötelmi jogviszony fogalmára, mert releváns: miben állapodott meg valójában a bank és adósa És amiben megállapodtak a szolgáltató azt a pénzszolgáltatást nyújtja-e? A tartós jogviszony alatt a hitelt folyamatosan nyújtja a szolgáltató bank. Az valóban irreleváns az adós szempontjából, hogy a számvitel (Szám. tv. és 250/2000. Kormány rendelet) számlanyilvántartási szabályai szerint, a Hpt. szerinti hitelpénz-szolgáltatást a magán szerződés megkötésével induló tartós jogviszonyban, mint hitelszámla-követelést hogyan tartja fenn és követeli a pénzszolgáltató bank.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Dicsőséges nagyurak, hát Hogy vagytok?</title>
      <link>//localhost:1313/dicsoseges-nagyurak-hat-hogy-vagytok/</link>
      <pubDate>Thu, 01 Sep 2016 07:09:51 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/dicsoseges-nagyurak-hat-hogy-vagytok/</guid>
      <description>A ’méjnsztrím’ (fősodratú) médián átszakadt a gát. Szól ezáltal a hír mágnásoknak, a nép nevében, hogy valamiféle tenger feltámadott, jah kérem Petőfi mögmondta… De ezt is:
„S ti, kik valljátok olyan gőgösen:
Mienk a haza és mienk a jog!
Hazátokkal mit tennétek vajon,
Ha az ellenség ütne rajtatok?…
De ezt kérdeznem! engedelmet kérek,
Majd elfeledtem győri vitézségtek.
Mikor emeltek már emlékszobort
A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?”
A hír, hogy nem zörgött a haraszt, valamiféle befektetésnek szerepe van a devizaalapú hitelezésben.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A deviza nyilvántartású hitel, egy szintetikus hitel</title>
      <link>//localhost:1313/deviza-nyilvantartasu-hitel-egy-szintetikus-hitel/</link>
      <pubDate>Mon, 01 Aug 2016 01:08:12 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/deviza-nyilvantartasu-hitel-egy-szintetikus-hitel/</guid>
      <description>Egy újabb elsőfokú döntés szerint a deviza nyilvántartásúnak elnevezett pénzügyi termék, befektetéssel vegyes hitelnek, HIBRID pénzügyi terméknek, szintetikus devizával (befektetéssel) ellentételezett Ft hitelnek minősült a bíróság mérlegelése szerint. Ez a szerződésből nem vezethető le, és a pénzügyi termék értékesítése ezért jogszabályba ütközött.
  Ha a szolgáltató szintetikus hitelt értékesít, és nem mást, enélkül pedig nem értékesítené a hitelt, és az adós szerződéskötési akarata ezt nem fogja át, akkor akarati hiba az akarat kinyilvánításra is kiterjed.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Pénzszolgáltatási jogviszony</title>
      <link>//localhost:1313/penzszolgaltatasi-jogviszony/</link>
      <pubDate>Sun, 17 Jul 2016 02:07:12 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/penzszolgaltatasi-jogviszony/</guid>
      <description>A magánjogi szerződések jogviszonyának általában szokásos értelmezése során, a jogalkotó és jogalkalmazó a szerződésből indul ki a felek jogainak, és kötelezettségeinek megítélésekor. A pénzszolgáltatási szerződések során azonban az a különleges egyedi helyzet, hogy az ilyen szerződés során hitelpénz, közpénz jön létre olyan jogi kiváltságokat élvező pénzszolgáltató (pénzügyi intézmények: hitelintézetek, és pénzelosztó pénzügyi vállalkozások) és adós között, amelyek magánjogi szerződések. De ezeknek a tárgya maga is követelésjog, és tartozáskötelezettség együttese, amelyben hitelpénz keletkezik: közpénz, Ft-hiteltőke a semmiből (a banknak előbb keletkezik követelése az adóssal szemben, mielőtt ehhez bevételi forrása lenne: „levegőpénz”-hitelszámla).</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Nem minden gyevi ...</title>
      <link>//localhost:1313/nem-minden-gyevi/</link>
      <pubDate>Fri, 17 Jun 2016 04:06:54 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/nem-minden-gyevi/</guid>
      <description>Eredményes érdekérvényesítés csak abban az esetben lehetséges, a mi álláspontunk szerint, ha a „devizanyilvántartásúnak” elnevezett vegyes jogviszonynak az értelmezése alapján azt kérjük a bíróságtól, hogy az ügyfélnek erre a vegyes jogviszonyra nem volt szerződéskötési akarata, bár kölcsön kért, és egy hitel viszonyba belépett, de nem egy olyan vegyes hitelviszonyba befektetőként, ahol befektetői kötelezettségekkel, befektetői jogok nélkül, befektetői terheket vállalna magára. Ezért akarati hibába ütközik minden egyes ilyen szerződés megkötése. Akarati hibának az a következménye, hogy a szerződés létre sem jött.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Nem tartozunk és nem adjuk a házunk!</title>
      <link>//localhost:1313/nem-tartozunk-nem-adjuk-hazunk/</link>
      <pubDate>Wed, 15 Jun 2016 10:06:21 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/nem-tartozunk-nem-adjuk-hazunk/</guid>
      <description>A nemtartozunk.hu munkacsoportja örömmel tudatja &amp;#8220;híveivel&amp;#8221;, hogy a „kéteshírű” honlapunk kutatásaira alapított „fogalmilag kizárt”, „érthetetlen”, és „úgy sem értik”, „kellékhiányos”, valamint „egyedi tényállást nélkülöző”, illetve „internetről leszedett feltételezésekre alapított” keresetünknek helyt adott egy bíróság, a kézbekapott ítélet alapján. Még nem jogerős, de az idézőjelbe tett előítéletek tarthatatlanságáról bizonyosságot kaptunk. És mivel az ítélet bizonyításon, és szakértői véleményen is alapul, amely a keresetünket igazolta, ez arra is bizonyosság, hogy egy adós kérelmére vizsgálta egy bíróság egy pénzügyi terméknek a pénzszolgáltatási szerződés általi értékesítését: a szerződéskötést megelőző körülményekre, a szerződéskötésre, a szerződés valóságos teljesülése, és a pénzügyi termék valóságos követelésjoga és tartozáskötelezettsége tárgyában.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Illúziók és realitás, adósok és illuzionisták</title>
      <link>//localhost:1313/illuziok-realitas-adosok-illuzionistak/</link>
      <pubDate>Fri, 13 May 2016 05:05:55 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/illuziok-realitas-adosok-illuzionistak/</guid>
      <description>Tudás, bátorság és becsület. Na lássuk, Magyarország mikrokörnyezetében hogyan is állunk ezekkel.
Az egyik elveszni látszó illúzió, hogy van európai értékrend. Van ehhez szükséges jogállam, jog, Európai Bíróság, Európai Parlament Európai Bizottság&amp;#8230; No ez az utóbbi rombolja az előtte felsoroltakat.
Az az illúzió, hogy a nemzetek által létrehozott Európai Unió a miénk, a nemzeteké, és államaiké, és az a realitás, hogy NEM az. Az EU az a multinacionális (itt a szövegszerkesztő helyesírási ellenőrzője azt írta ki nekünk, hogy ilyen szó nincs, és ha felveszem a szótárba, akkor sincs!</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Szélmalmok 1.0 - A makacs jog, és a banküzem flörtje</title>
      <link>//localhost:1313/szelmalmok-1-0-makacs-jog-bankuzem-flortje/</link>
      <pubDate>Thu, 28 Apr 2016 08:04:58 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/szelmalmok-1-0-makacs-jog-bankuzem-flortje/</guid>
      <description>Az előző részben leírtuk, hogy a pénzintézetek és adósok között létrejövő pénzszolgáltatási szerződések, nem csupán pénzeszköz juttatását teszik lehetővé az adós számára, hanem hitelpénz-tőke, közpénz létrehozásának a magánjogi szerződés keretében történő létrehozásához is elengedhetetlen, a hitelintézet számára. Vagyis az a fogyasztói igény, hogy az adós pénzeszközt kér egy pénzintézettől, az ad lehetőséget arra, hogy egy hitelintézet a semmiből hitel-számlapénz formájában közpénzt hozzon létre. Olyan tőkeként funkcionáló számlapénzt, amely az adóssal szembeni követelésjog nyilvántartásával, a számvitel szabályai szerint, mint követeléspénz jelenik meg a banküzem könyvelésében.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Szélmalmok 1.0 - a makacs tények</title>
      <link>//localhost:1313/szelmalmok-1-0/</link>
      <pubDate>Tue, 26 Apr 2016 10:04:16 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/szelmalmok-1-0/</guid>
      <description>I. A makacs tények
A honlapon a mesénk közlését a világ minden pénzéről, és a székely atyafiról felfüggesztettük. No nem véglegesen Csak most a mesélés időszaka helyett, másféle feladataink vannak. Három részben szókimondóbbak leszünk: a makacs tényekről, a jogalkotásról, és a jogalkalmazásról. Különösen az utóbbiak aktív, de lekicsinylő megjegyzései miatt. A tényekkel a bankoknak üzenünk elsősorban. A jogalkotásnak majd a következő II. részben, miként, és miért írták át az anyagi, és eljárásjogot a banklobbi kedvére gyevi törvényeikkel.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Péntek, Szombat, Vasárnap... Köszönjük!</title>
      <link>//localhost:1313/pentek-szombat-vasarnap-koszonjuk/</link>
      <pubDate>Sat, 26 Mar 2016 03:03:38 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/pentek-szombat-vasarnap-koszonjuk/</guid>
      <description>És még a misztérium előtt hangzott el&amp;#8230;
„Menj, és tedd, amit akarsz!”
És a hitszegő átadta egy templom katonáinak&amp;#8230;
Akik átadták a főpapnak&amp;#8230;
Aki átadta egy templom bíráinak&amp;#8230;
Akik átadták a helytartónak&amp;#8230;
Aki átadta a katonáinak&amp;#8230;
Akik átadták a helytartónak&amp;#8230;
Aki átadta egy népnek&amp;#8230;
Akik átadták a helytartónak&amp;#8230;
Aki, egy néppel, együtt átadta a bitónak&amp;#8230;
Amely átadta a keresztnek&amp;#8230;
Ahol&amp;#8230; Átadta a testet öltött Ige és Igazság Lelkét az Egy Mindenségnek.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Kisértékű nyerések</title>
      <link>//localhost:1313/kiserteku-nyeresek/</link>
      <pubDate>Wed, 10 Feb 2016 07:02:37 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/kiserteku-nyeresek/</guid>
      <description>Kisértékű és rövidtávú pernyerések azok olyanok, amelyeket kisértékű, és jelentéktelen vétkekkel nyerünk a bankok elleni „devizás” perekben. Mert a bankok mérhetetlen bűneit ezek is elleplezik, és jelentéktelenítik. És az ilyen pernyerések, a pillanatnyi „örömünk” megélésén túl, nem biztos, hogy nyerések maradnak másodfokon, a felsőbb bíróságokon, sőt az EU bíróságai előtt is. Pedig a mi igazságszolgáltatási rendszerünk odáig tart már… És minden döntési szinten a banki bűnök elítélése az egyetlen esély arra, hogy megfizessenek a gazságukért, és soha többé (az államunk devizanyilvántartású, még kézműves, eladósítása a kádári rendszer óta, betetőzve a mostani hasonló, de ipari állam- és lakossági, és közösségi eladósításunkig) meg ne merészeljék tenni újból, e hazában.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Pénzügyi vállalkozások által nyújtott pénzügyi szolgáltatásról, annak devizaalapúságáról, és számviteléről…
</title>
      <link>//localhost:1313/penzugyi-vallalkozasok-devizahitel/</link>
      <pubDate>Sat, 16 Jan 2016 01:01:32 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/penzugyi-vallalkozasok-devizahitel/</guid>
      <description>A felek jogviszonyában a kölcsön jogviszonynak és a hiteljogviszonynak a megkülönböztetése volt az adósi perbeli előadások célja, indokolásainak célja. Ez ugyanis döntő fontosságú abban a kérdésben, hogy a felek szerződéses jogviszonyában, duális tartós jogviszonyában, megjelenhet-e bármilyen devizaelem (devizaforrás, deviza-nyilvántartás; devizaárfolyam romlásra vetíthető, az adóssal szemben a Ft-tartozását, devizaárfolyam-nyereségként, Ft-ra átszámítható összeggel növelhető „devizaelem”)? [1.]A jelen perben az adós, a keresetlevele tényállásaként szintetikus devizával ellentételezett Ft-hitel (hibrid jogviszony, befektetéssel vegyes hitelviszony) nyújtását jelölte meg, a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés alapján létrejött jogviszonynak.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A pénz, mint adósság! - Prof. Franz Hörmann</title>
      <link>//localhost:1313/penz-mint-adossag/</link>
      <pubDate>Fri, 08 Jan 2016 11:01:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/penz-mint-adossag/</guid>
      <description>Ez a pénzrendszer csak úgy működik ha az emberek hisznek benne.
  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>NEM TARTOZOL, MIÉRT FIZETSZ?</title>
      <link>//localhost:1313/nem-tartozol-miert-fizetsz/</link>
      <pubDate>Sat, 19 Dec 2015 06:12:06 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/nem-tartozol-miert-fizetsz/</guid>
      <description>NEM TARTOZOL, MIÉRT FIZETSZ?
Különleges ember vagy! Polgár és fogyasztó, aki eltartja a Tőkét és a Jogállamát.
A törvényalkotók és a bírák, írástudók és farizeusok ezt MÉG nem tudják. Tanítsd meg nekik!
 A polgárnak különleges fogyasztói jogai vannak a bankkal szemben a törvényekben, és a bírósági perekben is. A banktőkének különleges fogyasztóvédelmi kötelességei vannak a polgárokkal és közösségeikkel szemben, ha őket adósaikká szeretnék tenni egy hitellel. A magyar „devizaalapú” Ft-hitel NEM TARTALMAZ FORRÁSDEVIZÁT, adós és pénzintézet jogviszonyában.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>IMF-EKB hitellel megmentették a devizahiteleseket? (Válasz &#34;BANKÁRNAK&#34;)
</title>
      <link>//localhost:1313/imf-ekb-hitellel-megmentettek-devizahiteleseket-valasz-bankarnak/</link>
      <pubDate>Sun, 06 Dec 2015 12:12:29 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/imf-ekb-hitellel-megmentettek-devizahiteleseket-valasz-bankarnak/</guid>
      <description>2008 végén mindössze 16 milliárd euró volt a MNB devizatartaléka, az állam devizaadóssága ugyanakkor mintegy 40 milliárd euró. Ezért kellett felvenni a 25 milliárd eurót az IMF-től. &amp;ndash; BANKÁR
 Ezt az észrevételt kaptuk A HIBRID című könyvünkre. Nyilvánosan erről szóltak a híradások. De nézzünk mögé.
A „devizaalapú” Ft-hitelek szerves részét képező szintetikus deviza megújításának partnerbanki hiánya miatt fellépő bankcsődök lehetőségéről, és okairól nem lehetett beszélni nyilvánosan, az IMF- EKB-Valutaalap hitel kapcsán.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A devizahitel-katasztrófa bennfentes története</title>
      <link>//localhost:1313/devizahitel-katasztrofa-bennfentes-tortenete/</link>
      <pubDate>Mon, 30 Nov 2015 09:11:19 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/devizahitel-katasztrofa-bennfentes-tortenete/</guid>
      <description>A közelmúltban jelent meg a &amp;#8220;deviza-alapú&amp;#8221; hitelről a VS.hu online újság kiadásában egy dokumentumfilm-prezentáció. A &amp;#8220;devizahitelről&amp;#8221; szóló prezentáció tartalma korrekt és alapos! Ugyanakkor néhány dologban kiegészítésre szorul a prezentáció, szerintünk, amit itt leírunk. Állításaink bizonyítani is tudjuk, ellenkezőjét, eddigi tapasztalataink szerint, a bankok nem tudják.
 A magyar &amp;#8220;deviza-alapú&amp;#8221; hitelezés 2003. év végétől nem devizaforrású Ft-hitelek voltak, hanem szintetikus devizával ellentételezett Ft-hitelek. Ezért a bankárok által forráshiánynak nevezett finanszírozási helyzet, egészen a forintosításig fennállt, mert ekkor látta el az MNB közel 8 milliárd Euróval a kereskedelmi bankokat egyszeri devizaforrással, az addig devizaforrás nélküli, szintetikus devizával ellentételezett Ft-hiteleket, a szintetikus deviza kivezetésére.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Mérleg alatti számlapénzek</title>
      <link>//localhost:1313/merleg-alatti-szamlapenzek/</link>
      <pubDate>Wed, 18 Nov 2015 08:11:50 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/merleg-alatti-szamlapenzek/</guid>
      <description>A bankrendszer minden tagjának a mérleg feletti tevékenysége ellenőrzött és szabályozott. A mérleg alatti, szabadpénzpiaci tevékenysége részben szabályozott, egyes műveletekre kiterjedően, de annak valóságos pénzforgalma sem nem szabályozott, sem nem ellenőrzött. A mérleg alatti tevékenység auditálása sem valós adatokon nyugszik, valódi auditálásról nem is beszélhetünk. Az európai könyvvizsgálók nemzetközi szervezetének illusztris tagja, ezzel kapcsolatban a bankok ilyen tevékenységét, jobb szó híján, perverz banki működésnek nevezte. (A hasonló című tanulmányt az interneten megtalálják egyszerű google tárgykereséssel).</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A nagy MNB átalakítás</title>
      <link>//localhost:1313/nagy-mnb-atalakitas/</link>
      <pubDate>Thu, 01 Oct 2015 03:10:30 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/nagy-mnb-atalakitas/</guid>
      <description>A könyvünk olvasói jelezték, hogy az általunk megjelölt és hivatkozott források, az MNB honlapján már nem elérhetőek. A kéziratunk lezárásának időpontjában az általunk megadott linkeken ezek a tanulmányok még elérhetőek voltak. A bankok bankjának tájékoztatása szerint &amp;#8211; amely szervezet jelenleg a pénzügyi fogyasztóvédelmet is ellátja &amp;#8211; éppen az MNB honlap átalakítás alatt van. Ezért ezek a dokumentumok vándorolnak ide-oda.
Újra összegyűjtöttük őket. Ezek a cikk végén lévő linken elérhetőek a könyvünk online függelékeként.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Lízinges Rodolfók!</title>
      <link>//localhost:1313/lizinges-rodolfok/</link>
      <pubDate>Sat, 19 Sep 2015 06:09:07 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/lizinges-rodolfok/</guid>
      <description>Közlünk egy képzeletbeli levelet (arra adott választ), egy képzeletbeli lízing vállalkozás, képzeletbeli deviza alapú hitelével kapcsolatban. Figyeljék a kezüket, mert csalnak! Viszont az éles szeműek megfejthetik a trükköt.
HA TETSZIK AZ ÍRÁS, A HONLAP TARTALMA, KÉRÜNK, OSZD MEG MÁSOKKAL IS.
 Tisztelt Cím!
Az Önöknél is meglévő „devizaalapú” lízingszerződés alapján Önöktől gépjárművet lízingeltem. Értelmes emberként sem volt levezethető számomra a szerződésből annak valóságos(!) tartalma.
Amit Önök, a válaszlevelük 2. oldalának 1.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Könyvmegjelenés: A HIBRID</title>
      <link>//localhost:1313/konyv-hibrid/</link>
      <pubDate>Thu, 17 Sep 2015 06:09:16 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/konyv-hibrid/</guid>
      <description>A könyv tematikus, rendszertani, ismereterjesztő foglalata monográfia formájában a magyar deviza nyilvántartású hitel valóságának. A könyv kísérlet arra, hogy a tartalma, a benne foglalt állítások, és bizonyítások, a közgondolkodás részéve váljanak. És a szenvedélye is a hibrid szerződések valóságának feltárása.
  A könyv jelenleg e-könyv formájában vásárolható meg. Hamarosan elérhető lesz a nyomtatott kiadás is.
Megvásárolható a kiadó honlapján az alábbi linken, ahol az érdeklődők bele is olvashatnak. http://publioboox.com/hu_HU/a-hibrid-a-szintetikus-toke-fogsagaban</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Kriston-ügy</title>
      <link>//localhost:1313/kriston-ugy/</link>
      <pubDate>Thu, 17 Sep 2015 05:09:10 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/kriston-ugy/</guid>
      <description>A Luxemburgi Bíróság tárgyalni fogja előzetes döntéshozó eljárás keretében, egy konkrét ügyben azt, hogy a magyar deviza-nyilvántartású Ft- hitel befektetés-e?
Véleményünk erről&amp;#8230;
 A &amp;#8220;devizaalapú&amp;#8221; Ft-hitel is hatféle. A deviza-nyilvántartású Ft-hitel is alapvetően kétféle, jelzálogalapú-e vagy sem? Utóbbi is alapvetően kétféle, pénzügyi vállalkozás által nyújtott Ft-kölcsön, és annak likviditását refinanszírozó deviza-nyilvántartású hitel van-e a vállalkozás és a refinanszírozó bankja között; vagy bank által nyújtott devizanyilvántartású hitelről van-e szó?   ad 1.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Válaszok nélkül</title>
      <link>//localhost:1313/valaszok-nelkul/</link>
      <pubDate>Sat, 15 Aug 2015 08:08:57 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/valaszok-nelkul/</guid>
      <description>Korábban közzétettük a bankoknak feltett kérdéseinket, amelyek többnyire válaszok nélkül maradnak.
Ha a bank válaszolt, de a 25 kérdésre kitérő választ adott, vagy nem válaszolta meg a 25 pontot, vagy, nem válaszolt. Akkor a banknak küldhető ez a 14. pontos levél, EZ a levél még tartalmazhatja, hogy a törvény szerinti elszámolást, e kérdések megválaszolása nélkül, nem fogadja el az adós.
Tisztelt Bank!
Az Önöknél is meglévő „devizaalapú” hitelszerződés alapján kaptam kölcsönt Önöktől.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Megérkezett az MNB kimerítő válasza</title>
      <link>//localhost:1313/megerkezett-az-mnb-kimerito-valasza/</link>
      <pubDate>Sun, 05 Jul 2015 02:07:06 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/megerkezett-az-mnb-kimerito-valasza/</guid>
      <description>4 hónap után megérkezett az MNB válasza a feltett kérdéseinkre. A feltett kérdéseink:
 Van-e különbség a klasszikus (a bank devizabetét-állománya, jelzálogpapír-forgalmazás, finanszírozó bank által nyújtott devizaforrás) deviza-forrásokkal ellátott hitel és a szintetikus devizával „fedezett” hitel között? A deviza nyilvántartású hitel esetén hitel tőke összegem miért emelkedett a futamidő alatt annak ellenére, hogy nem kértem a hitelemelést, és a hitel terhére nyújtott kölcsön összege nem emelkedett? Amennyiben szintetikus devizával „fedezett”, valójában ellentételezett hitelt nyújtott a bank, mit jelent a szintetikus deviza?</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Kérdések a bankhoz</title>
      <link>//localhost:1313/kerdesek-a-bankhoz/</link>
      <pubDate>Sun, 22 Mar 2015 05:03:06 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/kerdesek-a-bankhoz/</guid>
      <description>A kormány elszámoltatja a bankokat &amp;#8230;számoltassuk el őket mi is. Javasoljuk, hogy az elszámolások (szerződésmódosítások) átvételét követően tegyék fel nekik ezeket a kérdéseket a minták alapján.
Tisztelt Bank!
Devizahitelem van. Valójában deviza nyilvántartású hitelem van. A hitel felvételekor nem voltam tisztában a bank hiteltermékéről. Csak azt tudtam, hogy felelősséggel döntöttem a családommal együtt a kölcsönkérelmem benyújtásakor. És rosszul jártam a hiteltermékkel, amelyet értékesítettek nekem, annak érdekében, hogy kölcsönt kapjak, és valamiért ezzel nem számoltam, és nem is számolhattam a bank tájékoztatása alapján.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Az alkotmányjogi panaszt nyilvántartásba vette az Alkotmánybíróság
</title>
      <link>//localhost:1313/az-alkotmanyjogi-panaszt-nyilvantartasba-vette-az-alkotmanybirosag/</link>
      <pubDate>Mon, 09 Feb 2015 07:02:55 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/az-alkotmanyjogi-panaszt-nyilvantartasba-vette-az-alkotmanybirosag/</guid>
      <description>Korábban beszámoltunk arról, hogy egy devizahiteles alkotmányjogi panaszt nyújtott be többet között a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, mivel az álláspontja szerint önállósult normatartalommal rendelkezik. A devizahiteles szerint a jogegységi határozat együttesen tartalmaz eljárásjogi és anyagi jogi alkotmánysértést is, – így az közvetlenül okoz alkotmányos sérelmet – mivel egy kereseti állítás vizsgálatát tiltja meg a bíróságoknak eljárásjogi alkotmánysérelmet okozva, ezzel akadályozva egy valós jogviszonytartalom feltárását egy bíróság előtt anyagi jogi értelemben is.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A forintosítás a lepel alatt…</title>
      <link>//localhost:1313/a-forintositas-a-lepel-alatt/</link>
      <pubDate>Fri, 09 Jan 2015 04:01:38 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-forintositas-a-lepel-alatt/</guid>
      <description>Ez az írás a devizaforrású Ft-hitelviszonytól a szintetikus devizahitel-viszony megkülönböztetéséhez szeretne információt adni az érdekelteknek.
A devizaforrású Ft-hitel jogviszony (szerződési kötelem) ismerete ma azért fontos, mert ezzé alakítják át a forintosítási törvények (a három devizamentő (bankmentő tv.) a deviza-nyilvántartású (befektetéssel vegyes, jelzáloggal biztosított Ft-hiteleket).
A mostani forintosítás nem más, mint deviza-nyilvántartású forinthitel (szintetikus devizával, vagyis szüntelen megújításra szoruló pénzpiaci befektetéssel, ellentételezett forint-hitel) törvényi átalakítása, egyszeri devizaforrású forinthitellé. Azzá, aminek az ilyen szerződések megkötésekor, a bank a pénzügyi termékét láttatni akarta.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Az Alkotmányjogi panasz hiánypótlása</title>
      <link>//localhost:1313/alkotmanyjogi-panasz-hianypotlasa/</link>
      <pubDate>Mon, 29 Dec 2014 12:12:08 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/alkotmanyjogi-panasz-hianypotlasa/</guid>
      <description>Korábban beszámoltunk arról, hogy egy “devizahiteles” alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, és annak alaptörvény ellenessége miatt kérte a 6/2013 PJE határozat megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság hiánypótlásra hívta fel az indítványozót. A hiánypótlásra adott választ közöljük:
Részlet:
Amikor a beadványozó a 6/2013 PJE határozat alkotmányos felülvizsgálatát indítványozza, mivel az álláspontja szerint eljárásjogi és anyagi jogi alkotmánysérelmet is előidéz a felülvizsgálati eljárásban, akkor olyan normatív erővel rendelkező jogi aktus felülvizsgálatát kéri utólagos normakontroll keretében, mely a jogalanyokra is kiterjedően kötelezően állapítja meg – adott esetben alkotmányellenesen – egy jogviszony tartalmát.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Röpirat a deviza(követelés)-hatalomról</title>
      <link>//localhost:1313/ropirat-a-devizakoveteles-hatalomrol/</link>
      <pubDate>Fri, 12 Dec 2014 12:12:58 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/ropirat-a-devizakoveteles-hatalomrol/</guid>
      <description>A deviza hiteleknek nevezett pénzügyi banki termékek szégyent, megalázottságot, és kifosztottságot hoztak a nőknek, férfiaknak, családoknak, közösségeknek. Mégsem találjuk őket az utcán tüntetni a nyilvánvaló helyzetük miatt. 6-7 millió érintett emberről beszélünk, akik megváltásra vártak, miután tőrbe csalták őket, megmentést ígértek nekik, és az új jogszabályok miatt a jogállami, törvényelőtti egyenlőségüktől is megfosztattak a banki önkénnyel szemben.
Ez a banki önkény ma már nem korlátozott a jogállami, törvény előtti egyenlőség garanciáival.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Az MNB &#34;szakvéleménye&#34; a devizahitelről félrevezető és hamis
</title>
      <link>//localhost:1313/az-mnb-szakvelemenye-a-devizahitelrol-felrevezeto-es-hamis/</link>
      <pubDate>Fri, 12 Dec 2014 05:12:06 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/az-mnb-szakvelemenye-a-devizahitelrol-felrevezeto-es-hamis/</guid>
      <description>Az egyszeri devizadós levele a Kúriához:
Tisztelt Kúria!
 A Kúriának a 6/2013 PJE határozata kapcsán több sajtóinformáció köztük a Kúriának a megnyilvánulásai is utaltak arra, hogy az MNB szakértői véleményt nyújtott be a Kúriának, abban a kérdéskörben, hogy a deviza alapú hitelek rendelkeztek-e deviza forrásokkal.
Kérésem indokoltsága abban áll, mivel a Kúria a PJE határozatában megtiltotta a bíróságnak ezen kérdéskör vizsgálatát és erre vonatkozó bizonyítást, ezért a fegyverek egyenlősége szellemében indokolt lenne , hogy a jogkövető közönség ezen szakértői vélemény teljes tartalmát megismerhesse.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A Devizamellényt újra kell gombolni</title>
      <link>//localhost:1313/a-devizamellenyt-ujra-kell-gombolni/</link>
      <pubDate>Thu, 13 Nov 2014 10:11:29 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-devizamellenyt-ujra-kell-gombolni/</guid>
      <description>Annak ellenére kell újragombolni, hogy nem csak egy lukkal, hanem összevissza van ez a lötyögő mellény gombolva.
Nyilván volt az Orbán kormánynak egy A) terve. De erről Bajorországban és Ausztriában elmondhatták neki – ott tartózkodásakor – a Globalo &amp;#8211; gazda üzenetét, hogy abba nem csak ő és kormánya, de az ország is belebukik. Pontosabban belebuktatják.
Ezért a mostani B) terv, a bankmentő csomagok, amelyeket – mint a gyurcsányi IMF-EU hitel felvételekor is &amp;#8211; adósmentőnek „neveztek” el.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Egy &#34;devizahiteles&#34; alkotmányjogi panasszal élt a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben
</title>
      <link>//localhost:1313/alkotmanyjogi-panasz/</link>
      <pubDate>Thu, 13 Nov 2014 04:11:39 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/alkotmanyjogi-panasz/</guid>
      <description>Egy devizahiteles alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria 6&amp;frasl;2013 PJE határozatával szemben, és annak alaptörvény ellenessége miatt kérte a 6&amp;frasl;2013 PJE határozat megsemmisítését.
Álláspontja szerint a C-604&amp;frasl;11. sz. ügyben az Európai Bíróság által hozott ítélet megerősíti a 2004/39/EK irányelv 19. pontjában foglalt rendelkezésekre vonatkozó kötelezettséget a nyújtandó szolgáltatás alkalmasságának és megfelelőségének értékelése körében ha valamely pénzügyi termék (alaptermék), melynek szerves részeként (hibrid), az 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben I. mellékletének „C” szakaszában meghatározott pénzügyi eszközökre vonatkozó, és a felsorolt eszközök bármelyikéhez kapcsolódó az irányelv I.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Deviza alapú állam</title>
      <link>//localhost:1313/deviza-alapu-allam/</link>
      <pubDate>Wed, 10 Sep 2014 08:09:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/deviza-alapu-allam/</guid>
      <description>A hitelpénz (levegőpénz) a semmiből keletkezik eredetét nézve, ahogyan a templomosok óta minden hitel ilyen „feljegyzett” pénz, ami az adós munkájából származó reálpénz befizetésével (a hitel visszafizetésével, és kamattal) válik reálpénzzé: valóságos tőkévé, és haszonná. Így a virtuális kockázatú deviza-nyilvántartású hitel, az adósnál valóságos kockázatú fizetési kötelezettséggé válik. A banki műveletek így válik valóságos tőkévé, profittá, az a pénz, amit az adós TEREMT meg.
Évszázadok óta létezik a szabályozott virtuális banki műveletekből keletkező, és kamat útján növekvő valóságos pénz, tőke felhalmozása.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A Kúria akadályozza a közösségi jog érvényesülését</title>
      <link>//localhost:1313/a-kuria-akadalyozza-a-kozossegi-jog-ervenyesuleset/</link>
      <pubDate>Fri, 05 Sep 2014 08:09:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-kuria-akadalyozza-a-kozossegi-jog-ervenyesuleset/</guid>
      <description>A Kúria jogegységi határozata felülírja (jogot alkot) a deviza nyilvántartású (hitel) jogviszony tartalmát azzal, hogy a többféle “devizahitelt” egy jogviszony alá rendeli. Holott azoknál a belső jogok-kötelezettségek, a következmények, a tényállások egészen mások.
A devizahitel esetén a bank valamely devizaforrása terhére devizát bocsát az adós rendelkezésére, aki azt devizában köteles megfizetni.
A deviza alapú hitel esetén a bank valamely devizaforrása terhére egyszeri devizaügyletből deviza átváltásból származó Ft-hitelt nyújt az adósnak. Ekkor az adós Ft-ban is, devizában is törleszthet, és a deviza-konverzió valóságos.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Az államnak fellebbeznie kell, avagy</title>
      <link>//localhost:1313/az-allamnak-fellebbeznie-kell-avagy/</link>
      <pubDate>Fri, 22 Aug 2014 06:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/az-allamnak-fellebbeznie-kell-avagy/</guid>
      <description>Az államnak fellebbeznie kell, avagy
a bíróság tökön rúgta a kormányt, a kormány tökön rúgta az adósokat, öngólt lőtt a törvényalkotó a szöveggel… Megint hülyére vettek minket. A perköltség az egyetlen nyereség.
A mai perben a takarékszövetkezet keresete az volt, hogy neki magának nincs is kereshetőségi joga ebben a perben, ugyanis a törvény hatálya nem terjed ki rá, mivel ők az ügyfelekkel egyedileg megtárgyalták ezeket az egyoldalú szerződésmódosító feltételeket, amelyek egyébként tisztességesek.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Hibrid szerződések határok nélkül</title>
      <link>//localhost:1313/hibrid-szerzodesek-hatarok-nelkul/</link>
      <pubDate>Mon, 18 Aug 2014 11:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/hibrid-szerzodesek-hatarok-nelkul/</guid>
      <description>A Juzgado Mercantil de Barcelona (Spanyolország) által 2011. december 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek (C-664/11. és C-665/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: spanyol
Az előzetes döntéshozatalra elő terjesztett kérdések
 Befektetési tanácsadási szolgáltatásnak kell-e tekinteni a MiFID-irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt meghatározás alapján, ha a hitelintézet ügyfelének kamatswap-ügyletet kínál fel korábbi pénzügyi ügyletek kamatváltozásaiból eredő kockázat fedezésére?
 Meg kell-e állapítani a befektető és a tanácsadó hitelintézet által megkötött kamatswap–ügylet semmisségét a hivatkozott irányelv 19.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Az állam ügyvédjei</title>
      <link>//localhost:1313/allam-ugyvedjei/</link>
      <pubDate>Thu, 14 Aug 2014 10:08:30 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/allam-ugyvedjei/</guid>
      <description>A bankoknak bíróságon kell megvédeniük az egyoldalú szerződésmódosítást. Öt iroda 150 ügyvédje képviseli az államot a perekben &amp;#8211; írja a HVG. A HVG úgy tudja, az ügyvédi irodákat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium meghívásos pályázaton kérte fel, ők öten adtak érvényes ajánlatot, és mivel egyedül egyiknek sem volt meg a szükséges 150 ügyvédje, így összedolgoznak majd. A csapatot az osztrák hátterű CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogja össze. A többi iroda a Kovács, Barborják és Társai Rátky Miklós és Társai Réti, Antal és Társai SBGK Ügyvédi Iroda.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Perverz banki innovációk nyomában ...</title>
      <link>//localhost:1313/perverz-banki-innovaciok-nyomaban/</link>
      <pubDate>Tue, 01 Jul 2014 01:07:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/perverz-banki-innovaciok-nyomaban/</guid>
      <description>A bankok a kommunikációjukban, és a Kúria jogegységi döntései e tárgyban, a devizaalapú hiteleket összemossák a deviza-nyilvántartású hitelekkel, mintha ezek mind deviza forrású hitelek lettek volna. Holott a hitel nyújtásának a feltételei és következményei, a pénztőke e két formája esetén eltérőek, hatásukban ellentétesek.
Ha a bank (más banktól kapott devizakölcsön, deviza betétjei,) mérlegen belüli deviza forrása terhére nyitja meg az adós pozícióját Ft-hitel formájában (egy számlán), akkor a hitel forrása egyszeri devizaügyletből, deviza átváltásból származó Ft-hitel.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A szintetikus tőke fogságában</title>
      <link>//localhost:1313/a-szintetikus-toke-fogsagaban/</link>
      <pubDate>Tue, 10 Jun 2014 09:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-szintetikus-toke-fogsagaban/</guid>
      <description>A szerződés érvényesen nem jött létre, ami az írásbeli szerződés alapján létrejöhetett volna, az az írásbeli szerződés alapján teljesen, vagy részben semmis klauzulák alkalmazása miatt, részben, vagy egészben semmis. Álláspontunk szerint az aláírt hitel-szerződésből, nem vezethető le a felek között, a valóságban létrejött, és tartós jogviszonyként teljesülő kötelem. A hitelviszonyon túlmenően, olyan befektetési jogviszony is megvalósult, a bank virtuális devizakockázatát, és az adós valós kockázatát eredményező kötelem keretében, amely a szerződésen túlmutató, többlet tényállás vizsgálatát, a bíróság részéről megkerülhetetlenné teszi, mindez az &amp;#8211; elsődlegesen alkalmazandó &amp;#8211; EU-s joggal (93/13 EGK.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>AZ ADÓSOKAT megdöbbentette a MAGYAR BANKRENDSZER SZERVEZETT CSALÁSA (pamflet)
</title>
      <link>//localhost:1313/az-adosokat-megdobbentette-a-magyar-bankrendszer/</link>
      <pubDate>Thu, 05 Jun 2014 09:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/az-adosokat-megdobbentette-a-magyar-bankrendszer/</guid>
      <description>Ha a magyar ADÓSOK azt gondolták is, hogy a dolgok már nem lehetnek rosszabbak, bizony rosszabbak lettek &amp;#8211; írja a Financial Times szerzője a MAGYAR BANKRENDSZER 1.200.000 CSALÁDI, VÁLLALKOZÁSI ÉS ÖNKORMÁNYZATI DEVIZAHITELESRE kivetett 34 EZER milliárd forintos ÁRFOLYAMNYERESÉG. KERESKEDELMI ÁRRÉS ÉS KAMATEMELÉS kapcsán. A lap által megszólaltatott ADÓSI bennfentesek megdöbbenésüknek adtak hangot, illetve szörnyűségesnek, rémálomnak, hülyeségnek titulálták a MAGYAR BANKOK TEVÉKENYSÉGÉT.Csak néhány nappal azután, hogy HÉTKÖZNAPI ISTVÁN, KÉNYSZERVÁLLALKOZÓ MÁRIA, POLGÁRMESTER ALAJOS a célzásnál is erőteljesebb utalást tett arra, hogy más régiós országokhoz hasonlóan Magyarországról is kivonulhat a NÉP a kedvezőtlen BANKI CSALÁSOK miatt, a</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Az ausztráliai devizabotrány (Westpac ügy)</title>
      <link>//localhost:1313/az-ausztraliai-devizabotrany-westpac-ugy/</link>
      <pubDate>Thu, 05 Jun 2014 08:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/az-ausztraliai-devizabotrany-westpac-ugy/</guid>
      <description>Westpac &amp;#8211; CBA ügy ezelőtt HARMINC évvel történt.
 „Amennyiben a bank Dr. Mehtának minden tényt feltárt volna, a kölcsönügylet nem jött volna létre. Ezt a feltételezést habozás nélkül elfogadom. Ha egy épeszű embernek azt mondják, hogy a lehetséges veszteség végtelen nagyságú, ugyanakkor a szükséges biztonsági intézkedések hatása korlátozott, és folyamatos odafigyelést igényel, de ezt a bank nem biztosítja, hanem az adósnak magának kell megtennie, akkor az épeszű ember nem megy bele az ügyletbe.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Valójában mi a deviza nyilvántartású hitel?</title>
      <link>//localhost:1313/valojaban-mi-a-deviza-nyilvantartasu-hitel/</link>
      <pubDate>Wed, 04 Jun 2014 02:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/valojaban-mi-a-deviza-nyilvantartasu-hitel/</guid>
      <description>Meg kell-e menteni ezt a hitel-viszonyt, ha ez a termék a mögöttes eltitkolt banki tevékenység miatt a bankokon kívül minden piaci szereplőnek CSAK kárt okozott? A bankok, bankárok, pénzügyi kutatók nyilatkozatai, MNB tanulmányok, hivatalos közlemények és feltárt nyilvános adatok, az alábbi pontok mindegyikét tartalmazzák részleteiben. A mozaikokból összeáll a deviza nyilvántartású hitel eltitkolt valósága. A mellékelt bizonyítékok alapján nem mi állítjuk mindezeket, ezért nem feltételezések. Maga a bankrendszer leplezi le önmagát …</description>
    </item>
    
  </channel>
</rss>