<?xml version="1.0" encoding="utf-8" standalone="yes" ?>
<rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">
  <channel>
    <title>hibrid on Nem tartozunk!</title>
    <link>//localhost:1313/tags/hibrid/</link>
    <description>Recent content in hibrid on Nem tartozunk!</description>
    <generator>Hugo -- gohugo.io</generator>
    <language>hu</language>
    <lastBuildDate>Fri, 01 Feb 2019 16:06:00 +0000</lastBuildDate>
    
	<atom:link href="//localhost:1313/tags/hibrid/index.xml" rel="self" type="application/rss+xml" />
    
    
    <item>
      <title>Kérdéseink Király Júliához</title>
      <link>//localhost:1313/kerdeseink-kiraly-juliahoz/</link>
      <pubDate>Fri, 01 Feb 2019 16:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/kerdeseink-kiraly-juliahoz/</guid>
      <description>Király Júlia személyes Facebook oldalán a devizahitellel kapcsolatos írására szeretnénk reagálni néhány mondattal. A hozzászólás:
 Összeesküvés-elméletekről devizahitelek, kamatok, árfolyamok kapcsán.Számos hozzászólás érkezett az eddigi devizahiteles problémával foglalkozó bejegyzésekre, ezért néhány felvetésre ezúton reagálok.Az összeesküvés-elméletek egyik visszatérő tézise szerint „a bankok spekuláltak az árfolyamgyengülésre, ezért adósították el a lakosságot devizában”. A bankokat valóban súlyos felelősség terheli a devizahitel-buborék kialakulásáért, de a fenti vád alól felmenthetjük őket. A bankok éppen annyi devizaforrással rendelkeztek, amennyi devizahitelt nyújtottak.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Deviza alapú pénztermék
</title>
      <link>//localhost:1313/devizaalapu-penztermek/</link>
      <pubDate>Sat, 24 Nov 2018 10:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/devizaalapu-penztermek/</guid>
      <description>Szemelvényeket közlünk a nemrég megjelent könyvben közreadott tanulmányunkból.
 Kötetünk írásaiból a Tisztelt Olvasó megismerheti azt a „speciális banki termék”-et, amit a közbeszédben „devizahitelnek” neveznek, és tájékozódhat a „devizahitelezés” történetéről, hazai és nemzetközi gyakorlatáról, jogszabályi hátteréről és annak változásairól egyaránt. Hazai és külföldi szerzőink között találhatunk jogászokat (ügyvédeket, bírákat), közgazdászokat, pénzügyi szakértőket, egyetemi oktatókat, de újságírót, politológust, szociológust, civil jogvédő szervezetek elkötelezett képviselőit is. Bízunk abban, hogy a szerzők eltérő látásmódja, megközelítési szempontjai tovább gazdagítják és pontosítják azt a meglehetősen ellentmondásos képet, amely eddig kialakult hazánkban arról a „deviza alapú kölcsön”-ként eladott „pénzügyi termék”-ről, ami mára sokszázezer honfitársunk számára súlyos anyagi-egzisztenciális gondok forrása lett.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A nagy MNB átalakítás</title>
      <link>//localhost:1313/nagy-mnb-atalakitas/</link>
      <pubDate>Thu, 01 Oct 2015 03:10:30 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/nagy-mnb-atalakitas/</guid>
      <description>A könyvünk olvasói jelezték, hogy az általunk megjelölt és hivatkozott források, az MNB honlapján már nem elérhetőek. A kéziratunk lezárásának időpontjában az általunk megadott linkeken ezek a tanulmányok még elérhetőek voltak. A bankok bankjának tájékoztatása szerint &amp;#8211; amely szervezet jelenleg a pénzügyi fogyasztóvédelmet is ellátja &amp;#8211; éppen az MNB honlap átalakítás alatt van. Ezért ezek a dokumentumok vándorolnak ide-oda.
Újra összegyűjtöttük őket. Ezek a cikk végén lévő linken elérhetőek a könyvünk online függelékeként.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Könyvmegjelenés: A HIBRID</title>
      <link>//localhost:1313/konyv-hibrid/</link>
      <pubDate>Thu, 17 Sep 2015 06:09:16 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/konyv-hibrid/</guid>
      <description>A könyv tematikus, rendszertani, ismereterjesztő foglalata monográfia formájában a magyar deviza nyilvántartású hitel valóságának. A könyv kísérlet arra, hogy a tartalma, a benne foglalt állítások, és bizonyítások, a közgondolkodás részéve váljanak. És a szenvedélye is a hibrid szerződések valóságának feltárása.
  A könyv jelenleg e-könyv formájában vásárolható meg. Hamarosan elérhető lesz a nyomtatott kiadás is.
Megvásárolható a kiadó honlapján az alábbi linken, ahol az érdeklődők bele is olvashatnak. http://publioboox.com/hu_HU/a-hibrid-a-szintetikus-toke-fogsagaban</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Válaszok nélkül</title>
      <link>//localhost:1313/valaszok-nelkul/</link>
      <pubDate>Sat, 15 Aug 2015 08:08:57 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/valaszok-nelkul/</guid>
      <description>Korábban közzétettük a bankoknak feltett kérdéseinket, amelyek többnyire válaszok nélkül maradnak.
Ha a bank válaszolt, de a 25 kérdésre kitérő választ adott, vagy nem válaszolta meg a 25 pontot, vagy, nem válaszolt. Akkor a banknak küldhető ez a 14. pontos levél, EZ a levél még tartalmazhatja, hogy a törvény szerinti elszámolást, e kérdések megválaszolása nélkül, nem fogadja el az adós.
Tisztelt Bank!
Az Önöknél is meglévő „devizaalapú” hitelszerződés alapján kaptam kölcsönt Önöktől.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Hangzó anyagok</title>
      <link>//localhost:1313/hangzo-anyagok/</link>
      <pubDate>Sun, 19 Apr 2015 08:04:45 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/hangzo-anyagok/</guid>
      <description>Összegyűjtöttük az eddig közzétett hangzó anyagainkat a deviza nyilvántartású hitelről:
 Bevezetés Történelmi előzmények Szintetikus követelés-hatalom A deviza-nyilvántartású hitel A jogalkalmazás ellentmondásai Végkövetkeztetés A forintosításról és a valóságról  Bevezetés Bevezetés 1.  Bevezetés 2.  Történelmi előzmények Történelmi előzmények  Szintetikus követelés-hatalom Szintetikus követelés-hatalom 1.  Szintetikus követelés-hatalom 2.  A deviza-nyilvántartású hitel A devizanyilvántartású hitel 1.  A devizanyilvántartású hitel 2.  A devizanyilvántartású hitel 3.  A devizanyilvántartású hitel 4.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A forintosítás a lepel alatt…</title>
      <link>//localhost:1313/a-forintositas-a-lepel-alatt/</link>
      <pubDate>Fri, 09 Jan 2015 04:01:38 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-forintositas-a-lepel-alatt/</guid>
      <description>Ez az írás a devizaforrású Ft-hitelviszonytól a szintetikus devizahitel-viszony megkülönböztetéséhez szeretne információt adni az érdekelteknek.
A devizaforrású Ft-hitel jogviszony (szerződési kötelem) ismerete ma azért fontos, mert ezzé alakítják át a forintosítási törvények (a három devizamentő (bankmentő tv.) a deviza-nyilvántartású (befektetéssel vegyes, jelzáloggal biztosított Ft-hiteleket).
A mostani forintosítás nem más, mint deviza-nyilvántartású forinthitel (szintetikus devizával, vagyis szüntelen megújításra szoruló pénzpiaci befektetéssel, ellentételezett forint-hitel) törvényi átalakítása, egyszeri devizaforrású forinthitellé. Azzá, aminek az ilyen szerződések megkötésekor, a bank a pénzügyi termékét láttatni akarta.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Az Alkotmányjogi panasz hiánypótlása</title>
      <link>//localhost:1313/alkotmanyjogi-panasz-hianypotlasa/</link>
      <pubDate>Mon, 29 Dec 2014 12:12:08 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/alkotmanyjogi-panasz-hianypotlasa/</guid>
      <description>Korábban beszámoltunk arról, hogy egy “devizahiteles” alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, és annak alaptörvény ellenessége miatt kérte a 6/2013 PJE határozat megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság hiánypótlásra hívta fel az indítványozót. A hiánypótlásra adott választ közöljük:
Részlet:
Amikor a beadványozó a 6/2013 PJE határozat alkotmányos felülvizsgálatát indítványozza, mivel az álláspontja szerint eljárásjogi és anyagi jogi alkotmánysérelmet is előidéz a felülvizsgálati eljárásban, akkor olyan normatív erővel rendelkező jogi aktus felülvizsgálatát kéri utólagos normakontroll keretében, mely a jogalanyokra is kiterjedően kötelezően állapítja meg – adott esetben alkotmányellenesen – egy jogviszony tartalmát.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A devizaalapú hitelezésből eredő forintkereslet</title>
      <link>//localhost:1313/devizaalapu-hitelezesbol-eredo-forintkereslet/</link>
      <pubDate>Sat, 04 Oct 2014 09:10:04 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/devizaalapu-hitelezesbol-eredo-forintkereslet/</guid>
      <description> A devizaalapú hitelezésből eredő forintkereslet tehát a bankok közvetítésével jelenik meg a devizapiacon.
 Csávás Csaba−Kóczán Gergely−Varga Lóránt:A főbb hazai pénzügyi piacok meghatározó szereplői és jellemző kereskedési stratégiái  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A bankoknak nincs szükségük devizaeszközre</title>
      <link>//localhost:1313/a-bankoknak-nincs-szukseguk-devizaeszkozre/</link>
      <pubDate>Fri, 26 Sep 2014 08:09:52 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-bankoknak-nincs-szukseguk-devizaeszkozre/</guid>
      <description> E hitelek nyújtásához a bankoknak nincs szükségük devizaeszközre, egy ún. belső konverzióval érik el azt, hogy a mérlegükben megjelenő forintban denominált hitel devizaeszközként viselkedjen.
 Csávás Csaba−Kóczán Gergely−Varga Lóránt:A főbb hazai pénzügyi piacok meghatározó szereplői és jellemző kereskedési stratégiá  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Belső konverzió</title>
      <link>//localhost:1313/belso-konverzio/</link>
      <pubDate>Thu, 25 Sep 2014 07:09:08 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/belso-konverzio/</guid>
      <description>A devizaalapú hitelek esetében a hitel nyújtásakor a forintra váltást, törlesztéskor a devizára váltást a hitelnyújtó bank automatikusan, közvetlenül végrehajtja – vagy a saját, vagy az ügyfél nevében. Ha a kihelyezett devizaösszeget az ügyfél javára egy másik bankkal kötött spotügylet révén váltja forintra, akkor az átváltáshoz használt spotügylet az adott bank mérlegében nem jelenik meg. Ha a bank saját maga váltja a devizaösszeget forintra az ügyfél számára (belső konverzió), akkor az FX-swap spot lábán szerzett devizát a bank az azonnali devizapiacon (saját nevében) eladja és forintot vesz érte, s ekkor a spotügylet megjelenik a bank mérlegében (az utóbbi esetet illusztrálja a 4.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Deviza alapú állam</title>
      <link>//localhost:1313/deviza-alapu-allam/</link>
      <pubDate>Wed, 10 Sep 2014 08:09:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/deviza-alapu-allam/</guid>
      <description>A hitelpénz (levegőpénz) a semmiből keletkezik eredetét nézve, ahogyan a templomosok óta minden hitel ilyen „feljegyzett” pénz, ami az adós munkájából származó reálpénz befizetésével (a hitel visszafizetésével, és kamattal) válik reálpénzzé: valóságos tőkévé, és haszonná. Így a virtuális kockázatú deviza-nyilvántartású hitel, az adósnál valóságos kockázatú fizetési kötelezettséggé válik. A banki műveletek így válik valóságos tőkévé, profittá, az a pénz, amit az adós TEREMT meg.
Évszázadok óta létezik a szabályozott virtuális banki műveletekből keletkező, és kamat útján növekvő valóságos pénz, tőke felhalmozása.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Egy finanszírozási eszköz devizaneme megváltoztatható</title>
      <link>//localhost:1313/eszkoz-devizaneme-megvaltoztathato/</link>
      <pubDate>Wed, 10 Sep 2014 07:09:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/eszkoz-devizaneme-megvaltoztathato/</guid>
      <description> A devizaswapügyletek felhasználásával egy finanszírozási eszköz devizaneme megváltoztatható, ennek megfelelően az ügylet alkalmas a hazai bankrendszer forint forrásból történő devizahitelezése miatt keletkező mérleg szerinti devizapozíció fedezésére. A rövid futamidejű FX-swap ügyletekkel való fedezés azonban likviditási és megújítási kockázatot tartalmaz.
 Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A Kúria akadályozza a közösségi jog érvényesülését</title>
      <link>//localhost:1313/a-kuria-akadalyozza-a-kozossegi-jog-ervenyesuleset/</link>
      <pubDate>Fri, 05 Sep 2014 08:09:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-kuria-akadalyozza-a-kozossegi-jog-ervenyesuleset/</guid>
      <description>A Kúria jogegységi határozata felülírja (jogot alkot) a deviza nyilvántartású (hitel) jogviszony tartalmát azzal, hogy a többféle “devizahitelt” egy jogviszony alá rendeli. Holott azoknál a belső jogok-kötelezettségek, a következmények, a tényállások egészen mások.
A devizahitel esetén a bank valamely devizaforrása terhére devizát bocsát az adós rendelkezésére, aki azt devizában köteles megfizetni.
A deviza alapú hitel esetén a bank valamely devizaforrása terhére egyszeri devizaügyletből deviza átváltásból származó Ft-hitelt nyújt az adósnak. Ekkor az adós Ft-ban is, devizában is törleszthet, és a deviza-konverzió valóságos.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>FX-swap &#43; forint állampapír stratégia</title>
      <link>//localhost:1313/swap-forint-allampapir-strategia/</link>
      <pubDate>Wed, 27 Aug 2014 11:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/swap-forint-allampapir-strategia/</guid>
      <description> A szintetikus devizaforrás szerzése esetén a külföldiek FX-swap + forint állampapír stratégiája tekinthető szintetikus devizahitel nyújtásának. A külföldiek spot + FX-swap stratégiája gyakorlatilag szintetikus határidős (rövid forint) pozíció felvételét jelenti.
 Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Egy adott devizanemű finanszírozási eszköz szintetikusan előállítható
</title>
      <link>//localhost:1313/finanszirozasi-eszkoz-szintetikusan-eloallithato/</link>
      <pubDate>Fri, 22 Aug 2014 07:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/finanszirozasi-eszkoz-szintetikusan-eloallithato/</guid>
      <description>Az FX-swap ügylet felépítéséből adódóan lehetővé teszi egyrészt a különböző devizanemben fennálló likvid eszközök (készpénz,számlapénz) cseréjét a spot lábon keresztül, ezzel egyidejűleg az emiatt változó devizapozíció fedezését a termin lábon keresztül. Ennek köszönhetően az ügylettel a szükséges denominációjú likviditás biztosítható az eredeti devizapozíció változtatása nélkül. Vagy másképpen: a devizaswapügylet felhasználásával egy finanszírozási eszköz devizaneme megváltoztatható, illetve egy adott devizanemű finanszírozási eszköz szintetikusan előállítható (hitel/betét + devizaswap). ugyanakkor az FX-swap és spotügyletek együttes alkalmazásával a piaci szereplők szintetikus határidős devizapozíciót tudnak felvállalni, illetve ennek révén a meglévő árfolyamkitettségüket zárni tudják: ekkor az FX-swap ügylet spot lába és az azzal ellentétes irányú spotügylet semlegesíti egymást, a megmaradó határidős láb pedig egy határidős ügylettel egyenértékű.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Származtatott termék</title>
      <link>//localhost:1313/az-fx-swap-ugylet-alapvetoen/</link>
      <pubDate>Thu, 21 Aug 2014 07:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/az-fx-swap-ugylet-alapvetoen/</guid>
      <description> Az FX-swap ügylet alapvetően nem egy finanszírozási eszköz, hanem egy adott finanszírozási eszköz (pl. hitel, betét) devizanemének cseréjét lehetővé tevő származtatott termék, így alacsonyabb hitelkockázatot tartalmaz, mint a fedezetlen bankközi kihelyezés.
 Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Hibrid szerződések határok nélkül</title>
      <link>//localhost:1313/hibrid-szerzodesek-hatarok-nelkul/</link>
      <pubDate>Mon, 18 Aug 2014 11:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/hibrid-szerzodesek-hatarok-nelkul/</guid>
      <description>A Juzgado Mercantil de Barcelona (Spanyolország) által 2011. december 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek (C-664/11. és C-665/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: spanyol
Az előzetes döntéshozatalra elő terjesztett kérdések
 Befektetési tanácsadási szolgáltatásnak kell-e tekinteni a MiFID-irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt meghatározás alapján, ha a hitelintézet ügyfelének kamatswap-ügyletet kínál fel korábbi pénzügyi ügyletek kamatváltozásaiból eredő kockázat fedezésére?
 Meg kell-e állapítani a befektető és a tanácsadó hitelintézet által megkötött kamatswap–ügylet semmisségét a hivatkozott irányelv 19.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Árfolyam-kockázati kitettség</title>
      <link>//localhost:1313/arfolyam-kockazati-kitettseg/</link>
      <pubDate>Mon, 18 Aug 2014 08:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/arfolyam-kockazati-kitettseg/</guid>
      <description> Ha a bank a devizalikviditást egy egyszerű azonnali devizaügylet (konverzió) segítségével biztosítja, akkor az árfolyamkockázati kitettsége fennmarad, s ez pótlólagos tőkekövetelményt vonhat maga után.
Ha a teljes nyitott devizapozíció meghaladja a túllépések levonása előtti szavatoló tőke két százalékát, akkor az összesített nyitott pozíció nyolc százaléka után kell tőkét képezni.
 Mák István−Páles Judit:Az FX-swap piac szerepe a hazai pénzügyi rendszerben  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Az FX-swap ügylet piaci értéke</title>
      <link>//localhost:1313/az-fx-swap-ugylet-piaci-erteke/</link>
      <pubDate>Mon, 18 Aug 2014 07:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/az-fx-swap-ugylet-piaci-erteke/</guid>
      <description> Az FX-swap ügylet piaci értéke csak a devizakamatra, és – szemben a határidős ügyletekkel – nem a teljes tőkére vetítve függ a devizaárfolyam lejáratkori alakulásától. Az FX-swap ügylet így önmagában lényegében egy zárt pozíciónak tekinthető abban az értelemben, hogy csak a devizakamatra eső árfolyamkockázatot tartalmazza.
 Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A folyósító bank fedezeti ügyletének lezárása</title>
      <link>//localhost:1313/egy-devizahitel-visszafizetesehez-devizara-van/</link>
      <pubDate>Sat, 16 Aug 2014 03:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/egy-devizahitel-visszafizetesehez-devizara-van/</guid>
      <description> Egy devizahitel visszafizetéséhez devizára van szükség. Ez igaz a devizaalapú hitelek esetében is, jóllehet ott a deviza nem közvetlenül a hitel visszafizetéséhez, hanem az azt folyósító bank fedezeti ügyletének lezárásához kell.
 Pulai György−Reppa Zoltán:A végtörlesztésekhez kapcsolódóan bevezetett jegybanki euroeladási program kialakítása és megvalósítása  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A devizaforrás nélküli devizahitezés</title>
      <link>//localhost:1313/devizaforras-nelkuli-devizahitezes/</link>
      <pubDate>Thu, 14 Aug 2014 06:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/devizaforras-nelkuli-devizahitezes/</guid>
      <description> A devizahitelezés elmúlt évben tapasztalt gyors felfutása nem hagyta érintetlenül a bankrendszer mérlegstruktúráját: a devizaeszközök devizaforrásokhoz mért többlete 2004. végére korábban soha nem látott szintre, a mérlegfőösszeg 6,3%-ra (kb. 1000 Mrd forintra) emelkedett. A mérlegen belüli devizapozíció felépülését az utóbbi időszakban fokozatosan a devizaforrás nélküli devizahitezés magyarázza.
 Bethlendi András−Czeti Tamás−Krekó Judit−Nagy Márton−Palotai Dániel:MNB háttértanulmányok 2005/2 – A magánszektor devizahitelezésének mozgatórugó  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Perverz banki innovációk nyomában ...</title>
      <link>//localhost:1313/perverz-banki-innovaciok-nyomaban/</link>
      <pubDate>Tue, 01 Jul 2014 01:07:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/perverz-banki-innovaciok-nyomaban/</guid>
      <description>A bankok a kommunikációjukban, és a Kúria jogegységi döntései e tárgyban, a devizaalapú hiteleket összemossák a deviza-nyilvántartású hitelekkel, mintha ezek mind deviza forrású hitelek lettek volna. Holott a hitel nyújtásának a feltételei és következményei, a pénztőke e két formája esetén eltérőek, hatásukban ellentétesek.
Ha a bank (más banktól kapott devizakölcsön, deviza betétjei,) mérlegen belüli deviza forrása terhére nyitja meg az adós pozícióját Ft-hitel formájában (egy számlán), akkor a hitel forrása egyszeri devizaügyletből, deviza átváltásból származó Ft-hitel.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A Kúria és a városi legendák ...</title>
      <link>//localhost:1313/a-kuria-es-a-varosi-legendak/</link>
      <pubDate>Fri, 27 Jun 2014 07:06:18 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-kuria-es-a-varosi-legendak/</guid>
      <description>Urban legend-nek bizonyult a Kúria jogegységi határozatában megfogalmazott azon állítása, hogy a hitelezők helyzetére az árfolyam változása nem hat ki. (6/2013 PJE)
 A kereskedési bevételek elsősorban az orosz és magyar leányoknál végzett, devizaalapú tranzakciók sikerességének köszönhetően ugrottak meg, mivel a devizaárfolyamok mozgása pozitív hatást gyakorolt a cég pénzügyi eszközeire.
 Forrás: http://www.investor.hu/news/20131127-kellemes-meglepetest-okozott-a-raiffeisen.html</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A hitelt felvevő ügyfelek forintkereslete</title>
      <link>//localhost:1313/a-hitelt-felvevo-ugyfelek/</link>
      <pubDate>Mon, 23 Jun 2014 06:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-hitelt-felvevo-ugyfelek/</guid>
      <description> A hitelt felvevő ügyfelek a hitel folyósítása során forintkereslettel, a hitel törlesztése során forintkínálattal rendelkeznek, illetve jelennek meg a bank közvetítésével az azonnali devizapiacon.
 Balás Tamás−Nagy Márton:A devizahitelek forinthitelekre történő átváltása  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>FX-swapokkal való fedezés</title>
      <link>//localhost:1313/swapokkal-valo-fedezes/</link>
      <pubDate>Sat, 14 Jun 2014 08:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/swapokkal-valo-fedezes/</guid>
      <description> A rövid forintforrásokból hosszabb lejáratú, de változó kamatozású devizaalapú hitelek nyújtásának rövid lejáratú FX-swapokkal való fedezése tehát árfolyamkockázatot és kamatkülönbözet-kockázatot nem, de megújítási kockázatot tartalmaz.
 Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Surányi György és Róna Péter: A devizahitelek, a Kúria döntése és a bankrendszer.</title>
      <link>//localhost:1313/suranyi-gyorgy-es-rona-peter/</link>
      <pubDate>Fri, 13 Jun 2014 11:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/suranyi-gyorgy-es-rona-peter/</guid>
      <description>Az Ökopódium vendégei: RÓNA Péter, közgazdász, az Oxfordi Blackfriars Hall professzora SURÁNYI György, az MNB és a CIB Bank volt elnöke SCHMUCK Erzsébet, országgyűlési képviselő, az Ökopolisz Alapítvány társelnöke
Mi lesz a deviza-hitelekkel a Kúria jogegységi határozata után? Mi lesz a hitelfelvevőkkel és mi lesz a bankrendszerrel?
  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Egy forinthitel és egy kockázatos befektetés kombinációja
</title>
      <link>//localhost:1313/egy-kockazatos-befektetes/</link>
      <pubDate>Fri, 13 Jun 2014 07:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/egy-kockazatos-befektetes/</guid>
      <description> Az általam ajánlott felfogás voltaképp egyfajta dekompozícióra épül. A devizaalapú, változó kamatozású adóspozíciót egy forinthitel és egy kockázatos befektetés kombinációjaként állítja elő.
 Schepp Zoltán:Néhány gondolat a változó kamatozású devizafinanszírozás kockázatairól  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Újabb rejtett költségelem a deviza alapú hiteleknél!</title>
      <link>//localhost:1313/ujabb-rejtett-koltsegelem/</link>
      <pubDate>Thu, 12 Jun 2014 10:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/ujabb-rejtett-koltsegelem/</guid>
      <description>Egy eddig szinte észrevétlen költségelem rendkívül nagy emelkedése miatt elképzelhető, hogy 2-3 hónap múlva jelentős havi törlesztőrészlet-emelkedéssel szembesülnek a magyarországi háztartási devizahitelesek. Mindez úgy is bekövetkezhet, hogy közben a forint viszonylag stabil marad és a külföldi devizák kamattartalma még csökken is. A kormány és a nagy kereskedelmi bankok által múlt pénteken bejelentett megállapodás némileg segíthet a helyzeten, de a jelek szerint a kormány inkább csak látszólag akarja megvédeni a devizaadósokat a növekvő pénzügyi terhektől.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A törlesztések a forint gyengüléséhez vezetnek</title>
      <link>//localhost:1313/a-forint-gyengulese/</link>
      <pubDate>Wed, 11 Jun 2014 06:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-forint-gyengulese/</guid>
      <description> A hazai devizahitelek banki finanszírozásának következtetései: a hitelezés felfutása a forint erősödéséhez, a törlesztések a forint gyengüléséhez vezetnek.
 BME Üzleti Tudományok Intézete – Makrogazdasági pénzügyek (BMEGT35MN02) – Képzés: Műszaki menedzser mesterszak MSc, Műszaki menedzser mesterszak – Pénzügyi specializáció, Pénzügy MA, Vezetés és szervezés MA – Előadás: Makropénzügyek – 5. Piacok és az instabilitás – A hazai devizahitelek banki finanszírozásának következtetései  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A szintetikus tőke fogságában</title>
      <link>//localhost:1313/a-szintetikus-toke-fogsagaban/</link>
      <pubDate>Tue, 10 Jun 2014 09:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-szintetikus-toke-fogsagaban/</guid>
      <description>A szerződés érvényesen nem jött létre, ami az írásbeli szerződés alapján létrejöhetett volna, az az írásbeli szerződés alapján teljesen, vagy részben semmis klauzulák alkalmazása miatt, részben, vagy egészben semmis. Álláspontunk szerint az aláírt hitel-szerződésből, nem vezethető le a felek között, a valóságban létrejött, és tartós jogviszonyként teljesülő kötelem. A hitelviszonyon túlmenően, olyan befektetési jogviszony is megvalósult, a bank virtuális devizakockázatát, és az adós valós kockázatát eredményező kötelem keretében, amely a szerződésen túlmutató, többlet tényállás vizsgálatát, a bíróság részéről megkerülhetetlenné teszi, mindez az &amp;#8211; elsődlegesen alkalmazandó &amp;#8211; EU-s joggal (93/13 EGK.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Forinttal szembeni kitettség</title>
      <link>//localhost:1313/forinttal-szembeni-kitettseg/</link>
      <pubDate>Sun, 08 Jun 2014 02:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/forinttal-szembeni-kitettseg/</guid>
      <description> A hazai bankoknak a mérlegen belül így forinttal szembeni kitettsége (long deviza, short forint pozíciója) keletkezik.
 Mák István–Páles Judit: Az FX-swap piac szerepe a hazai pénzügyi rendszerben (MNB)  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A devizaforrás nélküli devizahitelezés</title>
      <link>//localhost:1313/devizaforras-nelkuli-devizahitelezes/</link>
      <pubDate>Fri, 06 Jun 2014 03:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/devizaforras-nelkuli-devizahitelezes/</guid>
      <description> A mérlegen belüli devizapozíció felépülését az utóbbi időszakban fokozatosan a devizaforrás nélküli devizahitezés magyarázza.
 Bethlendi András-Czeti Tamás-Krekó Judit-Nagy Márton-Palotai Dániel-MNB háttértanulmányok 2005/2-A MAGÁNSZEKTOR DEVIZAHITELEZÉSÉNEK MOZGATÓRUGÓI  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A hazai bankszektor így jelentős FX-swap pozíciót görget
</title>
      <link>//localhost:1313/a-hazai-bankszektor-igy-jelentos-fx-swap-poziciot/</link>
      <pubDate>Thu, 05 Jun 2014 09:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-hazai-bankszektor-igy-jelentos-fx-swap-poziciot/</guid>
      <description> A hazai bankszektor így jelentős FX-swap pozíciót görget, ahol az azonnali lábon devizához jut. Ez a swapállomány meglehetősen magas, a Lehman-csődöt megelőző egy évben 7 és 13 milliárd euró között ingadozott (névértéken kifejezve).
 Csávás Csaba−Szabó Rezső:A forint/deviza FX-swap szpredek mozgatórugói a Lehman-csőd utáni időszakban  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Devizakötelezettsége azonban ebből adódóan még nem keletkezik
</title>
      <link>//localhost:1313/a-bank-tehat-devizat-kovetel-ugyfeletol/</link>
      <pubDate>Wed, 04 Jun 2014 10:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-bank-tehat-devizat-kovetel-ugyfeletol/</guid>
      <description> A bank tehát devizát követel ügyfelétől, devizakötelezettsége azonban ebből adódóan még nem keletkezik.
 Pulai György−Reppa Zoltán:A végtörlesztésekhez kapcsolódóan bevezetett jegybanki euroeladási program kialakítása és megvalósítása  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Valójában mi a deviza nyilvántartású hitel?</title>
      <link>//localhost:1313/valojaban-mi-a-deviza-nyilvantartasu-hitel/</link>
      <pubDate>Wed, 04 Jun 2014 02:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/valojaban-mi-a-deviza-nyilvantartasu-hitel/</guid>
      <description>Meg kell-e menteni ezt a hitel-viszonyt, ha ez a termék a mögöttes eltitkolt banki tevékenység miatt a bankokon kívül minden piaci szereplőnek CSAK kárt okozott? A bankok, bankárok, pénzügyi kutatók nyilatkozatai, MNB tanulmányok, hivatalos közlemények és feltárt nyilvános adatok, az alábbi pontok mindegyikét tartalmazzák részleteiben. A mozaikokból összeáll a deviza nyilvántartású hitel eltitkolt valósága. A mellékelt bizonyítékok alapján nem mi állítjuk mindezeket, ezért nem feltételezések. Maga a bankrendszer leplezi le önmagát …</description>
    </item>
    
  </channel>
</rss>