<?xml version="1.0" encoding="utf-8" standalone="yes" ?>
<rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">
  <channel>
    <title>kölcsön on Nem tartozunk!</title>
    <link>//localhost:1313/tags/kolcson/</link>
    <description>Recent content in kölcsön on Nem tartozunk!</description>
    <generator>Hugo -- gohugo.io</generator>
    <language>hu</language>
    <lastBuildDate>Mon, 12 Sep 2016 09:09:35 +0000</lastBuildDate>
    
	<atom:link href="//localhost:1313/tags/kolcson/index.xml" rel="self" type="application/rss+xml" />
    
    
    <item>
      <title>A &#34;kölcsön-alapú&#34; számolgatás tévedései</title>
      <link>//localhost:1313/kolcson-alapu-szamolgatas-tevedesei/</link>
      <pubDate>Mon, 12 Sep 2016 09:09:35 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/kolcson-alapu-szamolgatas-tevedesei/</guid>
      <description>Megjegyzéseink az interneten fellelhető íráshoz.
 TÖRVÉNYESEN NEM MINŐSÍTHETŐ KERESKEDELMI CÉLÚVÁ A KÖLCSÖN.
Miért kell értékelni a devizaalapú kölcsön egyenlegét a futamidő alatt?
Azért, mert a 2000. évi C. törvény a számvitelről nem engedélyezi a kölcsönt kereskedelmi célúvá minősíteni, így az nem tartható nyilván valós (értsd: piaci) értéken, hanem a valódiság elvének megfelelően csak szerződéskori árfolyamon értékelhető.
(59./A § (7) és (8), 60 § (1) .
 Devizaforrás fedezetű hitelnél van így.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Szélmalmok 1.0 - A makacs jog, és a banküzem flörtje</title>
      <link>//localhost:1313/szelmalmok-1-0-makacs-jog-bankuzem-flortje/</link>
      <pubDate>Thu, 28 Apr 2016 08:04:58 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/szelmalmok-1-0-makacs-jog-bankuzem-flortje/</guid>
      <description>Az előző részben leírtuk, hogy a pénzintézetek és adósok között létrejövő pénzszolgáltatási szerződések, nem csupán pénzeszköz juttatását teszik lehetővé az adós számára, hanem hitelpénz-tőke, közpénz létrehozásának a magánjogi szerződés keretében történő létrehozásához is elengedhetetlen, a hitelintézet számára. Vagyis az a fogyasztói igény, hogy az adós pénzeszközt kér egy pénzintézettől, az ad lehetőséget arra, hogy egy hitelintézet a semmiből hitel-számlapénz formájában közpénzt hozzon létre. Olyan tőkeként funkcionáló számlapénzt, amely az adóssal szembeni követelésjog nyilvántartásával, a számvitel szabályai szerint, mint követeléspénz jelenik meg a banküzem könyvelésében.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Pénzügyi vállalkozások által nyújtott pénzügyi szolgáltatásról, annak devizaalapúságáról, és számviteléről…
</title>
      <link>//localhost:1313/penzugyi-vallalkozasok-devizahitel/</link>
      <pubDate>Sat, 16 Jan 2016 01:01:32 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/penzugyi-vallalkozasok-devizahitel/</guid>
      <description>A felek jogviszonyában a kölcsön jogviszonynak és a hiteljogviszonynak a megkülönböztetése volt az adósi perbeli előadások célja, indokolásainak célja. Ez ugyanis döntő fontosságú abban a kérdésben, hogy a felek szerződéses jogviszonyában, duális tartós jogviszonyában, megjelenhet-e bármilyen devizaelem (devizaforrás, deviza-nyilvántartás; devizaárfolyam romlásra vetíthető, az adóssal szemben a Ft-tartozását, devizaárfolyam-nyereségként, Ft-ra átszámítható összeggel növelhető „devizaelem”)? [1.]A jelen perben az adós, a keresetlevele tényállásaként szintetikus devizával ellentételezett Ft-hitel (hibrid jogviszony, befektetéssel vegyes hitelviszony) nyújtását jelölte meg, a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés alapján létrejött jogviszonynak.</description>
    </item>
    
  </channel>
</rss>