<?xml version="1.0" encoding="utf-8" standalone="yes" ?>
<rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">
  <channel>
    <title>szintetikus deviza on Nem tartozunk!</title>
    <link>//localhost:1313/tags/szintetikus-deviza/</link>
    <description>Recent content in szintetikus deviza on Nem tartozunk!</description>
    <generator>Hugo -- gohugo.io</generator>
    <language>hu</language>
    <lastBuildDate>Fri, 01 Feb 2019 16:06:00 +0000</lastBuildDate>
    
	<atom:link href="//localhost:1313/tags/szintetikus-deviza/index.xml" rel="self" type="application/rss+xml" />
    
    
    <item>
      <title>Kérdéseink Király Júliához</title>
      <link>//localhost:1313/kerdeseink-kiraly-juliahoz/</link>
      <pubDate>Fri, 01 Feb 2019 16:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/kerdeseink-kiraly-juliahoz/</guid>
      <description>Király Júlia személyes Facebook oldalán a devizahitellel kapcsolatos írására szeretnénk reagálni néhány mondattal. A hozzászólás:
 Összeesküvés-elméletekről devizahitelek, kamatok, árfolyamok kapcsán.Számos hozzászólás érkezett az eddigi devizahiteles problémával foglalkozó bejegyzésekre, ezért néhány felvetésre ezúton reagálok.Az összeesküvés-elméletek egyik visszatérő tézise szerint „a bankok spekuláltak az árfolyamgyengülésre, ezért adósították el a lakosságot devizában”. A bankokat valóban súlyos felelősség terheli a devizahitel-buborék kialakulásáért, de a fenti vád alól felmenthetjük őket. A bankok éppen annyi devizaforrással rendelkeztek, amennyi devizahitelt nyújtottak.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Deviza alapú pénztermék
</title>
      <link>//localhost:1313/devizaalapu-penztermek/</link>
      <pubDate>Sat, 24 Nov 2018 10:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/devizaalapu-penztermek/</guid>
      <description>Szemelvényeket közlünk a nemrég megjelent könyvben közreadott tanulmányunkból.
 Kötetünk írásaiból a Tisztelt Olvasó megismerheti azt a „speciális banki termék”-et, amit a közbeszédben „devizahitelnek” neveznek, és tájékozódhat a „devizahitelezés” történetéről, hazai és nemzetközi gyakorlatáról, jogszabályi hátteréről és annak változásairól egyaránt. Hazai és külföldi szerzőink között találhatunk jogászokat (ügyvédeket, bírákat), közgazdászokat, pénzügyi szakértőket, egyetemi oktatókat, de újságírót, politológust, szociológust, civil jogvédő szervezetek elkötelezett képviselőit is. Bízunk abban, hogy a szerzők eltérő látásmódja, megközelítési szempontjai tovább gazdagítják és pontosítják azt a meglehetősen ellentmondásos képet, amely eddig kialakult hazánkban arról a „deviza alapú kölcsön”-ként eladott „pénzügyi termék”-ről, ami mára sokszázezer honfitársunk számára súlyos anyagi-egzisztenciális gondok forrása lett.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A szintetikus deviza az adós kivédhetetlen kockázata</title>
      <link>//localhost:1313/szintetikus-deviza-ados-kivedhetetlen-kockazata/</link>
      <pubDate>Fri, 21 Apr 2017 10:04:58 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/szintetikus-deviza-ados-kivedhetetlen-kockazata/</guid>
      <description>A bíróságok általános vélekedései a hibrid-pénztermék kereseti tényállításairól és a jogviszony értelmezéséről többnyire az alábbi megalapozatlan feltételezésen alapulnak.
 „A konkrét, egyedi ügylet gazdasági céljához kapcsolódó causának, jogcímnek, motívumnak a feltüntetésére a szerződés létrejöttéhez nincs szükség, ezért a magyar kötelmi jog rendszerében többek közt a kölcsönszerződés is tipizált, ebben az értelemben jogcímhez nem kötött absztrakt jogügylet.
Ezért nincs jelentősége annak &amp;#8211; azokat az eseteket kivéve, amikor a jogszabály, vagy a felek megállapodása szerint meghatározásra került, vagy kell hogy kerüljön &amp;#8211; hogy mi a kölcsön célja, azt miért kéri az adós, mire használja fel.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Mérleg alatti számlapénzek</title>
      <link>//localhost:1313/merleg-alatti-szamlapenzek/</link>
      <pubDate>Wed, 18 Nov 2015 08:11:50 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/merleg-alatti-szamlapenzek/</guid>
      <description>A bankrendszer minden tagjának a mérleg feletti tevékenysége ellenőrzött és szabályozott. A mérleg alatti, szabadpénzpiaci tevékenysége részben szabályozott, egyes műveletekre kiterjedően, de annak valóságos pénzforgalma sem nem szabályozott, sem nem ellenőrzött. A mérleg alatti tevékenység auditálása sem valós adatokon nyugszik, valódi auditálásról nem is beszélhetünk. Az európai könyvvizsgálók nemzetközi szervezetének illusztris tagja, ezzel kapcsolatban a bankok ilyen tevékenységét, jobb szó híján, perverz banki működésnek nevezte. (A hasonló című tanulmányt az interneten megtalálják egyszerű google tárgykereséssel).</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Válaszok nélkül</title>
      <link>//localhost:1313/valaszok-nelkul/</link>
      <pubDate>Sat, 15 Aug 2015 08:08:57 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/valaszok-nelkul/</guid>
      <description>Korábban közzétettük a bankoknak feltett kérdéseinket, amelyek többnyire válaszok nélkül maradnak.
Ha a bank válaszolt, de a 25 kérdésre kitérő választ adott, vagy nem válaszolta meg a 25 pontot, vagy, nem válaszolt. Akkor a banknak küldhető ez a 14. pontos levél, EZ a levél még tartalmazhatja, hogy a törvény szerinti elszámolást, e kérdések megválaszolása nélkül, nem fogadja el az adós.
Tisztelt Bank!
Az Önöknél is meglévő „devizaalapú” hitelszerződés alapján kaptam kölcsönt Önöktől.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>FX-swappal finanszírozott spot devizapozíció felvétele</title>
      <link>//localhost:1313/fx-swappal-finanszirozott-spot-devizapozicio-felvetele/</link>
      <pubDate>Thu, 16 Jul 2015 07:07:28 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/fx-swappal-finanszirozott-spot-devizapozicio-felvetele/</guid>
      <description>FX-swappal finanszírozott spot devizapozíció felvétele (szintetikus határidős pozíció)
Ennek keretében az elsősorban devizapozíciót felvenni kívánó szereplő (jellemzően egy spekuláns) pozíció nyitására a sima határidősnél (outright forward) likvidebb spotpiacot használja, azonban, mivel a kérdéses devizában eszközt nem kíván szerezni (nem akar mérlegében változást látni), köt egy ezt finanszírozó swapügyletet is, melynek spotlába ellentétes irányú az eredeti spotügylettel. Így nettó pozíciója a swap forward-lábára korlátozódik, mely tehát az eredeti spotügylettel (a kívánt pozíciónyitási iránnyal) megegyező irányú, míg a spotlábon nincs pénzmozgás, mérlege változatlan.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Hangzó anyagok</title>
      <link>//localhost:1313/hangzo-anyagok/</link>
      <pubDate>Sun, 19 Apr 2015 08:04:45 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/hangzo-anyagok/</guid>
      <description>Összegyűjtöttük az eddig közzétett hangzó anyagainkat a deviza nyilvántartású hitelről:
 Bevezetés Történelmi előzmények Szintetikus követelés-hatalom A deviza-nyilvántartású hitel A jogalkalmazás ellentmondásai Végkövetkeztetés A forintosításról és a valóságról  Bevezetés Bevezetés 1.  Bevezetés 2.  Történelmi előzmények Történelmi előzmények  Szintetikus követelés-hatalom Szintetikus követelés-hatalom 1.  Szintetikus követelés-hatalom 2.  A deviza-nyilvántartású hitel A devizanyilvántartású hitel 1.  A devizanyilvántartású hitel 2.  A devizanyilvántartású hitel 3.  A devizanyilvántartású hitel 4.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Kérdések a bankhoz</title>
      <link>//localhost:1313/kerdesek-a-bankhoz/</link>
      <pubDate>Sun, 22 Mar 2015 05:03:06 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/kerdesek-a-bankhoz/</guid>
      <description>A kormány elszámoltatja a bankokat &amp;#8230;számoltassuk el őket mi is. Javasoljuk, hogy az elszámolások (szerződésmódosítások) átvételét követően tegyék fel nekik ezeket a kérdéseket a minták alapján.
Tisztelt Bank!
Devizahitelem van. Valójában deviza nyilvántartású hitelem van. A hitel felvételekor nem voltam tisztában a bank hiteltermékéről. Csak azt tudtam, hogy felelősséggel döntöttem a családommal együtt a kölcsönkérelmem benyújtásakor. És rosszul jártam a hiteltermékkel, amelyet értékesítettek nekem, annak érdekében, hogy kölcsönt kapjak, és valamiért ezzel nem számoltam, és nem is számolhattam a bank tájékoztatása alapján.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Röpirat a deviza(követelés)-hatalomról</title>
      <link>//localhost:1313/ropirat-a-devizakoveteles-hatalomrol/</link>
      <pubDate>Fri, 12 Dec 2014 12:12:58 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/ropirat-a-devizakoveteles-hatalomrol/</guid>
      <description>A deviza hiteleknek nevezett pénzügyi banki termékek szégyent, megalázottságot, és kifosztottságot hoztak a nőknek, férfiaknak, családoknak, közösségeknek. Mégsem találjuk őket az utcán tüntetni a nyilvánvaló helyzetük miatt. 6-7 millió érintett emberről beszélünk, akik megváltásra vártak, miután tőrbe csalták őket, megmentést ígértek nekik, és az új jogszabályok miatt a jogállami, törvényelőtti egyenlőségüktől is megfosztattak a banki önkénnyel szemben.
Ez a banki önkény ma már nem korlátozott a jogállami, törvény előtti egyenlőség garanciáival.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Egy &#34;devizahiteles&#34; alkotmányjogi panasszal élt a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben
</title>
      <link>//localhost:1313/alkotmanyjogi-panasz/</link>
      <pubDate>Thu, 13 Nov 2014 04:11:39 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/alkotmanyjogi-panasz/</guid>
      <description>Egy devizahiteles alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria 6&amp;frasl;2013 PJE határozatával szemben, és annak alaptörvény ellenessége miatt kérte a 6&amp;frasl;2013 PJE határozat megsemmisítését.
Álláspontja szerint a C-604&amp;frasl;11. sz. ügyben az Európai Bíróság által hozott ítélet megerősíti a 2004/39/EK irányelv 19. pontjában foglalt rendelkezésekre vonatkozó kötelezettséget a nyújtandó szolgáltatás alkalmasságának és megfelelőségének értékelése körében ha valamely pénzügyi termék (alaptermék), melynek szerves részeként (hibrid), az 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben I. mellékletének „C” szakaszában meghatározott pénzügyi eszközökre vonatkozó, és a felsorolt eszközök bármelyikéhez kapcsolódó az irányelv I.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Deviza alapú állam</title>
      <link>//localhost:1313/deviza-alapu-allam/</link>
      <pubDate>Wed, 10 Sep 2014 08:09:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/deviza-alapu-allam/</guid>
      <description>A hitelpénz (levegőpénz) a semmiből keletkezik eredetét nézve, ahogyan a templomosok óta minden hitel ilyen „feljegyzett” pénz, ami az adós munkájából származó reálpénz befizetésével (a hitel visszafizetésével, és kamattal) válik reálpénzzé: valóságos tőkévé, és haszonná. Így a virtuális kockázatú deviza-nyilvántartású hitel, az adósnál valóságos kockázatú fizetési kötelezettséggé válik. A banki műveletek így válik valóságos tőkévé, profittá, az a pénz, amit az adós TEREMT meg.
Évszázadok óta létezik a szabályozott virtuális banki műveletekből keletkező, és kamat útján növekvő valóságos pénz, tőke felhalmozása.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Egy finanszírozási eszköz devizaneme megváltoztatható</title>
      <link>//localhost:1313/eszkoz-devizaneme-megvaltoztathato/</link>
      <pubDate>Wed, 10 Sep 2014 07:09:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/eszkoz-devizaneme-megvaltoztathato/</guid>
      <description> A devizaswapügyletek felhasználásával egy finanszírozási eszköz devizaneme megváltoztatható, ennek megfelelően az ügylet alkalmas a hazai bankrendszer forint forrásból történő devizahitelezése miatt keletkező mérleg szerinti devizapozíció fedezésére. A rövid futamidejű FX-swap ügyletekkel való fedezés azonban likviditási és megújítási kockázatot tartalmaz.
 Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>FX-swap &#43; forint állampapír stratégia</title>
      <link>//localhost:1313/swap-forint-allampapir-strategia/</link>
      <pubDate>Wed, 27 Aug 2014 11:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/swap-forint-allampapir-strategia/</guid>
      <description> A szintetikus devizaforrás szerzése esetén a külföldiek FX-swap + forint állampapír stratégiája tekinthető szintetikus devizahitel nyújtásának. A külföldiek spot + FX-swap stratégiája gyakorlatilag szintetikus határidős (rövid forint) pozíció felvételét jelenti.
 Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Az FX-swap ügylet piaci értéke</title>
      <link>//localhost:1313/az-fx-swap-ugylet-piaci-erteke/</link>
      <pubDate>Mon, 18 Aug 2014 07:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/az-fx-swap-ugylet-piaci-erteke/</guid>
      <description> Az FX-swap ügylet piaci értéke csak a devizakamatra, és – szemben a határidős ügyletekkel – nem a teljes tőkére vetítve függ a devizaárfolyam lejáratkori alakulásától. Az FX-swap ügylet így önmagában lényegében egy zárt pozíciónak tekinthető abban az értelemben, hogy csak a devizakamatra eső árfolyamkockázatot tartalmazza.
 Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A folyósító bank fedezeti ügyletének lezárása</title>
      <link>//localhost:1313/egy-devizahitel-visszafizetesehez-devizara-van/</link>
      <pubDate>Sat, 16 Aug 2014 03:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/egy-devizahitel-visszafizetesehez-devizara-van/</guid>
      <description> Egy devizahitel visszafizetéséhez devizára van szükség. Ez igaz a devizaalapú hitelek esetében is, jóllehet ott a deviza nem közvetlenül a hitel visszafizetéséhez, hanem az azt folyósító bank fedezeti ügyletének lezárásához kell.
 Pulai György−Reppa Zoltán:A végtörlesztésekhez kapcsolódóan bevezetett jegybanki euroeladási program kialakítása és megvalósítása  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A devizaforrás nélküli devizahitezés</title>
      <link>//localhost:1313/devizaforras-nelkuli-devizahitezes/</link>
      <pubDate>Thu, 14 Aug 2014 06:08:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/devizaforras-nelkuli-devizahitezes/</guid>
      <description> A devizahitelezés elmúlt évben tapasztalt gyors felfutása nem hagyta érintetlenül a bankrendszer mérlegstruktúráját: a devizaeszközök devizaforrásokhoz mért többlete 2004. végére korábban soha nem látott szintre, a mérlegfőösszeg 6,3%-ra (kb. 1000 Mrd forintra) emelkedett. A mérlegen belüli devizapozíció felépülését az utóbbi időszakban fokozatosan a devizaforrás nélküli devizahitezés magyarázza.
 Bethlendi András−Czeti Tamás−Krekó Judit−Nagy Márton−Palotai Dániel:MNB háttértanulmányok 2005/2 – A magánszektor devizahitelezésének mozgatórugó  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Perverz banki innovációk nyomában ...</title>
      <link>//localhost:1313/perverz-banki-innovaciok-nyomaban/</link>
      <pubDate>Tue, 01 Jul 2014 01:07:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/perverz-banki-innovaciok-nyomaban/</guid>
      <description>A bankok a kommunikációjukban, és a Kúria jogegységi döntései e tárgyban, a devizaalapú hiteleket összemossák a deviza-nyilvántartású hitelekkel, mintha ezek mind deviza forrású hitelek lettek volna. Holott a hitel nyújtásának a feltételei és következményei, a pénztőke e két formája esetén eltérőek, hatásukban ellentétesek.
Ha a bank (más banktól kapott devizakölcsön, deviza betétjei,) mérlegen belüli deviza forrása terhére nyitja meg az adós pozícióját Ft-hitel formájában (egy számlán), akkor a hitel forrása egyszeri devizaügyletből, deviza átváltásból származó Ft-hitel.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A szintetikus tőke fogságában</title>
      <link>//localhost:1313/a-szintetikus-toke-fogsagaban/</link>
      <pubDate>Tue, 10 Jun 2014 09:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-szintetikus-toke-fogsagaban/</guid>
      <description>A szerződés érvényesen nem jött létre, ami az írásbeli szerződés alapján létrejöhetett volna, az az írásbeli szerződés alapján teljesen, vagy részben semmis klauzulák alkalmazása miatt, részben, vagy egészben semmis. Álláspontunk szerint az aláírt hitel-szerződésből, nem vezethető le a felek között, a valóságban létrejött, és tartós jogviszonyként teljesülő kötelem. A hitelviszonyon túlmenően, olyan befektetési jogviszony is megvalósult, a bank virtuális devizakockázatát, és az adós valós kockázatát eredményező kötelem keretében, amely a szerződésen túlmutató, többlet tényállás vizsgálatát, a bíróság részéről megkerülhetetlenné teszi, mindez az &amp;#8211; elsődlegesen alkalmazandó &amp;#8211; EU-s joggal (93/13 EGK.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Devizakötelezettsége azonban ebből adódóan még nem keletkezik
</title>
      <link>//localhost:1313/a-bank-tehat-devizat-kovetel-ugyfeletol/</link>
      <pubDate>Wed, 04 Jun 2014 10:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/a-bank-tehat-devizat-kovetel-ugyfeletol/</guid>
      <description> A bank tehát devizát követel ügyfelétől, devizakötelezettsége azonban ebből adódóan még nem keletkezik.
 Pulai György−Reppa Zoltán:A végtörlesztésekhez kapcsolódóan bevezetett jegybanki euroeladási program kialakítása és megvalósítása  </description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Valójában mi a deviza nyilvántartású hitel?</title>
      <link>//localhost:1313/valojaban-mi-a-deviza-nyilvantartasu-hitel/</link>
      <pubDate>Wed, 04 Jun 2014 02:06:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>//localhost:1313/valojaban-mi-a-deviza-nyilvantartasu-hitel/</guid>
      <description>Meg kell-e menteni ezt a hitel-viszonyt, ha ez a termék a mögöttes eltitkolt banki tevékenység miatt a bankokon kívül minden piaci szereplőnek CSAK kárt okozott? A bankok, bankárok, pénzügyi kutatók nyilatkozatai, MNB tanulmányok, hivatalos közlemények és feltárt nyilvános adatok, az alábbi pontok mindegyikét tartalmazzák részleteiben. A mozaikokból összeáll a deviza nyilvántartású hitel eltitkolt valósága. A mellékelt bizonyítékok alapján nem mi állítjuk mindezeket, ezért nem feltételezések. Maga a bankrendszer leplezi le önmagát …</description>
    </item>
    
  </channel>
</rss>